Marko Kloos: Frontvonalak

„A Frontvonalak disztópikus környezete azonban messze nem elég árnyalt ahhoz, hogy ebből érdemi mondanivaló származhasson: az író a szegény-gazdag ellentét szokásos kliséit sorakoztatja fel, amelynek legsokkolóbb eleme, hogy Andrew-t egy ponton ténylegesen ki is vezénylik, hogy halomra lője az egyik szociális övezet lázongóit. A regény egész narratívája az effajta felszínes félötletekre felhúzott motívumokból áll, amelyeket csak az érzékletes másolás tart egyben. A Vének háborúja párhuzamokat napestig lehetne ecsetelni (a fináléban még több adódik), de a könyv egyik kulcsjelenete például A sólyom végveszélyben hű másolata, amit még maga Kloos is elismer az egyik fejezetcímben. Ugyanakkor Grayson mindvégig egy egyszerű bokorugró marad, távol John Perry ravaszságától és lényeglátásától, a vérontások mögül pedig hiányzik a valódi dráma.

Az viszont tagadhatatlan, hogy ha harci cselekményekre kerül a sor, a szerző hamar elemében találja magát, és hiába írja le kínosan részletesen a fegyvereket vagy egy raj mozgását, magával ragadóan izgalmas, videojáték-dramaturgiában fokozódó eseménysorokat ír le. Ezekben a pillanatokban tényleg érezni a »puskaport«, a fájdalmat, a feszültséget - kikapcsolódásként tehát kiváló választás lehet a Frontvonalak.”