Havas Tanár Úr, a „13-14 éves Júlia” – na meg a Kőszeg Ferenc-i értelemben vett „nem tudom”

Helyeselhető-e, hogy egy felnőtt tanár a fiatalkorú diákjaival közösen maszturbál? – kérdezi Gulyás Márton.

Nem tudom. Nem tudom – válaszolja Kőszeg Ferenc egykori Beszélő-szerkesztő (persze „a pedofiliát eszem ágában sincs támogatni”, tette hozzá) a Partizánban.

Kitör a botrány, a baloldal vitázik a kérdésről, egyesek megvédik Kőszeget, vagy a kora okán, vagy mert egyetértenek vele – mások meg Gulyással értenek egyet.

Havas Henrik szerint, akinek amúgy tele van a töke a Mandinerrel, senki se szóljon hozzá az ügyhöz, aki nem olvasta a Lolitát és a Halál Velencébent. Bolgár Györggyel pedig megegyezett abban, hogy

A baloldal pedofília-dilemmája nem most kezdődött. Révész Sándor 2014-ben írta meg a Népszabadságban, hogy a pedofil is ember, ami kétségtelenül így van, de Révész a „rajzolt gyermekpornót” azért engedélyezné a pedofiloknak, Japán példájára mutatva: „A rajzolt gyerekpornó engedélyezése jelzés a pedofiloknak, hogy a szabadságpárti állam nem ellenük, hanem csak a gyerekekért tilt.”

Aztán itt volt ugye a meleg „efebofil” tanár úr is. 

Hát igen, a történelemben a modern kor előtt jóval hamarabb házasodtak az emberek. Mondjuk hamarabb is lettek felnőttek, már ami az élet teendőit illeti.

A paraszti társadalomban a Monarchia idején is eljegyezték a lányokat 15-16 évesen akár, csak aztán jött a katonaság – utána házasodtak.

De felmerül itt pár dilemma. Ha egyszer a modern kor előtt a sötétség uralkodott, ha tehát nem tekinthetjük mintának mindazt, ami a középkorban meg a kora újkorban volt, akkor hirtelen miért érdekes mégis, hogy Shakespeare Júliája hány éves lehetett? Akkor most lehet referencia bármi, ami a felvilágosodás és modernizáció előtt történt, vagy sem? Ami úgymond előremutat a felszabadítás felé, az a lenézett korokban is oké? És mi a szelekciós elv?

Illetve nem úgy volt, hogy alá-fölérendeltségi (hatalmi) viszonyban nem fogadható el semmiféle intim közeledés, igazából még felnőttek között sem, nemhogy tanár-diák viszonyban? 

Ha a papi pedofíliát olyannyira elítéljük, akkor más esetében miért relativizáljuk? (Persze a papoknak különös elbánásmód jár.)

És ha Kőszeget nem lehet kifaggatni a kiskorúakkal kapcsolatos nézeteiről, sőt, kímélni kell, mert úgymond nagyon idős, akkor ez vonatkozik idős, egykor molesztáló papokra is, vonatkozik a nyolcvan éves kora felett meghurcolt Pinochetre is, meg, mondjuk,

Na mindegy, csak úgy elgondolkodtam; nekem úgy tűnik, valójában a naiv felvilágosult baloldal vitatkozik itt a gyanakvó posztmodernekkel. A pedofília-mozgalom amúgy is szokásos posztmodern érveléssel igyekszik védeni magát (a korhatár csak társadalmi konstrukció, a la Havas Henrik).

Mondjuk elég baj, hogy egyáltalán vita van erről arrafelé. Én azonban nem tudhatom a válaszokat, hiszen (hála az égnek!) nem a „tanár úr” médiaiskolájába jártam. Találtam jobbat.

Jó vitatkozást.

(Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt)