Az arany unciánkénti ára január elején 1900 dolláros csúcsra emelkedett, és az év folyamán a 2300, sőt egyes becslések szerint a 3000 dollárt is elérheti. Kérdés, mi lesz a fiat valutákkal, amelyeknek értéke a kibocsátótól, nem pedig egy árutól vagy árucikktől függ.
Matus Tibor írása a Mandiner hetilapban.
Ismert a régi „aranyszabály”, miszerint a növekvő infláció általában emeli az arany árát. Tűnhet úgy, hogy az aranyrudak értéke eddig nem ezen elv szerint mozgott. Gazdasági visszaesés után jellemzően változik a pénz ára is, amit a jegybankok például a kamatlábak csökkentésével szabályoznak. A könnyű pénz pedig új részvénybuborékot fúj, és a még könnyebb pénz újabb buborékot hoz az előző helyére. Az ördögi körben a pénz értéke fokozatosan csökken, az arany ára pedig felértékelődik. A tőzsdei csúcsok után változik a pénz árfolyama, és ennek következtében emelkedik az arany ára. Így emelkedett az arany ára az 1929-es tőzsdekrachot követően, a hetvenes évek elején és a 2000-es dotkombuborék után. De nem kell feltétlenül infláció ahhoz, hogy felmenjen az ár: 2012-ben, amikor az arany unciánként 1800 dolláros csúcsot ért el, vagy 2020 nyarán, amikor meghaladta a 2050 dollárt, az ok az átfogó gazdasági bizonytalanság volt.
Az aranyra és az ezüstre nem szabad a meggazdagodás leggyorsabb eszközeként tekinteni, hiszen kamatot nem hoznak. Inkább olyan biztonsági tartalékként funkcionálnak, amely a gazdagság megőrzésének egyik legmegbízhatóbb eszköze. Megvédenek, ha esik a pénz értéke, és erősek maradnak a legdurvább gazdasági időkben is.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
