A Fidesz főpolgármester-jelöltjét azért nem illetem most komolyabb jelzőkkel, mert nő
Nem láttam sem őt, sem egyetlen pártársát sem maltert hordani.
Orbán Viktor nincs egyedül azok között, akik szerint az erős és kevéssé korlátozott végrehajtó hatalom a gazdasági siker kulcsa. De vajon igaza van?
„Az erős és kevés korláttal sújtott döntéshozás különösen vonzónak tűnhet, amikor egy országnak sok erőforrást kell egy jól definiálható célra összpontosítania. Ennek a legjobb példája a háború, amikor a demokratikus államok is erősítik a végrehajtó hatalom jogköreit és centralizáltabb hadigazdaságot hoznak létre. De ha a hadigazdaságban a végrehajtó hatalom gyorsabban tud reagálni a kihívásokra, miért nem tartották meg a demokratikus államok ezt a berendezkedést a háborúk végeztével? Miért nem érte végül mégis utol a Szovjetunió az USA-t?
Sok közgazdász szerint a legvalószínűbb magyarázat, hogy békeidőben nem olyan egyszerű és jól definiált célok szerint kell a kormánynak döntenie, mint háborúban. Ilyenkor nem a reagálási sebesség a legfontosabb, hanem az, hogy minél több információ és szempont megjelenjen a döntéshozatalkor.
A modern kapitalizmus bonyolult körülményei között a jó válaszok vitákban születnek meg, amiknek kedvez, ha a végrehajtó hatalom korlátok között működik. Egy ilyen környezetben a vita és az érdekegyeztetés nem egyenlő a viszállyal és a széthúzással. Míg háborúban a gyenge hatalom késlekedése katasztrófához, addig békében kiérlelt és a különböző érdekek közötti összhangot megteremtő döntésekhez vezethet.(...)
Magyarország a rendszerváltást követő évtizedekben feliratkozott a – bár lehet, hogy sok problémával küzdő, de – stabil demokráciák közé, ahol a végrehajtó hatalomnak, ha többsége is van a parlamentben, oda kell figyelnie a kisebbségi véleményekre, amik sokszor javítják a döntések minőségét. Magyarország versenyelőnye sokkal inkább ennek a rövid, de létező demokratikus tapasztalatnak a megóvásából és fejlesztéséből, mintsem a minél erősebb kormányzati felhatalmazásból ered.”