Lelkész nem lehet párttag

2012. június 18. 09:32

Nem tartom lehetségesnek, hogy vasárnapra kelvén a lelkész református istentiszteletre megy, házastársa pedig misére. Interjú.

2012. június 18. 09:32
Bogárdi Szabó István
Parókia

Az egészen nyilvánvaló és egyértelmű helyzetek mellett kiragadnék egy esetet, amikor egy fiatal lelkésznő azért nem szolgálhatott tovább, mert más vallásúval kötött házasságot. Miért akkora botrány ez a házasságkötés, hogy valakinek az állásába kerüljön?

Ez bizony nagyon nehéz, ám ugyanakkor nagyon is világos eset. A volt lelkésznőt többször figyelmeztettük, az esperes és én is, hogy a hatályos egyházi törvényeink szerint palástvesztéssel jár, ha lelkész létére más vallásúval köt házasságot. Elmondtuk azt is, hogy persze sok áldást kívánunk az életére, ha megszerette ezt a fiatalembert, és összeházasodnak, ám ha a férje megtartja a maga vallását, akkor eljárást kell indítanunk, mert egyházunk törvénye a lelkészségre nézve kizáró okként sorolja fel, ha nem református vagy evangélikus felekezethez tartozik a lelkész házastársa. Ugyanezt már korábban is elmondtam a lánynak, még akkor, amikor csak udvarolt neki a későbbi férje, mindeközben a lány beadta a felszentelési kérelmét. Csak mosolygott kedvesen, mi pedig felszenteltük lelkésznek. Aztán rövidesen férjhez ment. Tehát a saját lelkészi esküjét sem vette komolyan, amit felszentelésekor tett, mert ebben az is szerepel, hogy a református egyház törvényeit ismeri és megtartja. De nem ez az egyházkerületi közgyűlés eljárásának lényege. A közgyűlés idején a lelkésznő nem volt egyházi alkalmazásban. Éppen ezért adott be hatályosítási kérelmet, ahogy a törvény megkívánja. Az egyházkerületi közgyűlés pedig megállapította, hogy másvallású házastársa lévén nem áll fenn a lelkészi képesítés egyik feltétele. Vagyis nem folytattunk le semmiféle fegyelmi eljárást, erre a közgyűlés egyébként sem jogosult. Egyszerűen tudomásul vettük, hogy ezekkel a kondíciókkal nem lehet lelkész.

Akár magánemberként mit gondol, lehet-e, szabad-e valakit rávenni a vallása megváltoztatására?


Amikor ezt a lehetőséget megkérdeztem a lelkésznőtől, jelezte, hogy ez lehetetlen, és beszélgettem a fiatalemberrel is, aki nyilvánvalóvá tette, hogy elkötelezett a maga vallásában. Nem erőszakoskodtam, hanem elmondtam, hogyha így kötik össze az életüket, akkor ezzel eldől, hogy nem lehet református lelkipásztor. Ez egy nehéz, nagyon nehéz választás, tudom.

És ez jól van így?


Azt hiszem, jól. Többen azt mondták, hogy miért nem kezdeményezem a zsinaton ennek a törvénynek a megváltoztatását. Azt feleltem, hogy ezt bárki kezdeményezheti rajtam kívül. Bár nagyon sok törvénnyel nem értek egyet, és sok regulát szeretnék megváltoztatni, mert elavultak már, vagy éppen túl modernkedők, sok minden pedig szokásjogon alapszik és nincs köze az evangéliumhoz, ebben az esetben azt mondom: ezzel a törvénnyel egyetértek. Nem tartom lehetségesnek, hogy vasárnapra kelvén a lelkész református istentiszteletre megy, házastársa pedig misére. A lelkipásztor élete nem annyi, hogy egy adott időpontban egy adott helyen, adott körülmények és feltételek között elvégez egy szolgálatot és aztán jön a magánélet. A lelkipásztor identitás-ember. Hogyan fog arról prédikálni, hogy családostól kell az Úr házába mennünk és az Urat dicsőítenünk, ha a fele családja másutt áll? Azután amikor gyermekek születnek, vajon megegyezhetnek, hogy a gyermekek nemük szerint követik a szülők vallását? Megengedheti-e magának egy református lelkipásztor, hogy gyermeke, aki az ő házában nevelkedik református lelkész gyermekeként, elmenjen mondjuk bérmálkozni vagy bemerítkezni?

Tehát nem lehet jó református lelkész. Egyébként ha egy lelkész részeges vagy homoszexuális, az maradhat szolgálatban, mert az megfoghatatlan a számunkra.


Zsinatunk már régen hozott határozatot arról, hogy a homoszexualitást gyakorló személy már a lelkészképzésben sem vehet részt. Aztán tudomásom szerint az elmúlt időszakban jó néhány egyházi bírósági eljárás folyt le, amikor alkoholista és egyéb rossz magatartású lelkipásztorokat tettek le tisztségükből. Bíróság elé kellett állnia olyan lelkipásztornak is, aki csak hanyag volt, és nem végezte becsületesen a szolgálatát. Ez nem vasfegyelmet vagy farizeuskodást jelent. Ellenkezőleg, igen fontos kérdésnek tartom, hogy meg tudjuk-e teremteni azokat a külső, személyi körülményeket, amelyek az evangélium-hirdetés szolgálatát zavartalanná teszik. Zsinatunk döntése értelmében lelkész nem lehet politikai párt tagja, pedig minden magyar állampolgárnak, így egy református lelkipásztornak is joga van arra, hogy akár több párt tagja is legyen egyszerre. Törvényünk szerint amíg képviselőséget vállal a lelkipásztor, addig lelkészi szolgálatát köteles szüneteltetni. Tehát ez is kizáró ok. Nem büntetünk senkit. Ha párttag akar lenni, az az ő szabad döntése. Ha parlamenti képviselő akar lenni, az is az ő döntése, szabad döntése. Ha alkoholista akar lenni – essünk át a ló túlsó oldalára, a kérdés stílusában – az is az ő szabad döntése. Ha más vallású házastársat akar, az is szabad döntés – sem a házasodásra, sem lelkészi szolgálatra senkit nem kényszeríthetünk.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 90 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Csomorkany
2022. július 28. 14:08
Hüha, itt egy nagyon csúf bibliai manipulációt találtam. Lenne kedvem az egészre reagálni, de ez a mondatod a lényeg: "Márpedig a látható világ és a láthatatlan között egyetlen közvetítő, egyetlen kapocs van, ezt írja Pál apostol is Timótesunak" Már megbocsáss, de nem ezt írja! Ezt írja: "Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus," (1Tim 2,5 Károli szerint idézve) Szóval Isten és emberek között, aminek az egyetlen nagyjából védhető dogmatikus kitágítása, hogy Isten és a teremtmények között. Hogy így kell helyesen érteni a Timóteus-levelet, annak a katolikus teológia nagyonis a tudatában van. Soha nem kérjük Istent arra, hogy imádkozzon értünk, ellenben Máriát és a szenteket mindig erre kérjük. Keress rá akár a neten mondjuk a Lorettói litániára, és látni fogod, mennyire elkülönülnek tartalmukban az Istenhez forduló kérések és a Szűzanyához forduló kérések. A láthatatlan világról Krisztus nélkül is fogalmat tudsz alkotni. Láttál már pl. számokat, gondolatokat, természettörvényeket? Mindezek láthatatlan, de nagyon is valódi teremtmények, amelyeknek Isten a teremtőjük. Azt kell mondanom, hogy az általad interpretált református teológia tulajdonképpen magasabbra teszi a Szűzanyát, mint a katolikus egyház. Ha ugyanis ő a láthatatlan világhoz tartozik, akkor Krisztus közvetítésének másik oldalán van, mint az élő emberek. Modellszerűen: katolikus (és ortodox) modell: élő emberek és Istennél lévő emberek, akik közül a legkiválóbb Mária Krisztus Isten református modell: élő emberek (a látható világ) Krisztus Istennél lévő emberek és Isten együtt (a láthatatlan világ)
putyko
2022. július 28. 14:07
azért remélem itt se vagyunk "annyira" távol egymástól. mária, szentek segítségül hívása: azt hiszem, hogy az, hogy élő személyt megkérek, hogy imádkozzon (járjon értem közbe az Úrnál). azt hiszem, hogy mindketten feltételezzük, h - pl. mária a mennybe került. - aki üdvözült, az saját akaratával rendelkezve képes hasonlóan imádkozni Istenhez, azaz közben járni - szoktunk másokat (itt a földön biztos) megkérni, h imádkozzon értünk - pedig "...egy a mi közbenjárónk..." ->> miért ne kérhetném meg Máriát, h imádkozzon értem? (anyámat, aki felől erős meggyőződéssel gondolom, hogy jó helyre került, azóta is kérem, h imádkozzon értem, hogy eltávozott) pápa: itt se érzem kibékíthetetlennek az ellentétet (mondjuk az evangélikus tanítást jobban ismerem, de vlszleg a református tanítással is meg lehet találni a kompromisszumokat)
Sola Scriptura
2022. július 28. 14:06
Ahhoz először is a katolikus egyháznak el kellene fogadni a a hit általi megigazulás tanítását, és elvetni az olyan, a keresztyén hittel össze nem egyeztethető hittételeket mint pl. Mária és a szentek segítségül hívása vagy a pápaság intézménye. Vagy épp a protestánsoknak kellene elfogadniuk Máriát meg a pápát. Melyikre látsz esélyt? Mert enélkül nem fognak egyesülni a keresztyén egyházak, erre mérget vehetsz.
nagypalszabi
2022. július 28. 14:04
A kompromisszum szót nem szeretem, nem is vállalom. (Egyébként házas vagy? Amilyen értelemben Te használod a szót, a házasság - ami a római katolikus értelmezésben természetesen szentségi kötelék - szinte kizárólag "kompromisszumokból" áll.) Jézus Krisztus egyetlen Egyházának megosztottsága botrány, amelyért egyrészt azok felelősek, akik annak idején azt előidézték, másrészt pedig azok, akik azt ma is fönntartják. A megosztottságot nem az ökumenikus családegyházban élők okozták, sőt, ők éppen ellene próbálnak meg tenni, Krisztus akarata szerint, a Szentlélek vezetésével. Aki nem szolgálja az Egyház egységét, az köt vállalhatatlan kompromisszumot: felekezetét kezdi imádni (ezt nevezem én denominacionalizmusnak, röviden a személyt denominácinak). Más: a püspök úr fájlalja, hogy most nyakunkon az ökumenikus tél, de amikor akad egy bátor, lelkészi hivatással rendelkező fecske, aki valóban meg kívánja élni az ökumenét (amely mellett egyébként a református felekezet is ezerszer elkötelezte már magát, legalább is szavakban) a családjában is, és nemcsak beszélni róla, akkor kíméletlenül elfojtják a hivatását.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!