Felszámolták a passzív „zombialapokat”

Nagy Márton elmondta, hogy intézményátalakítást hajtottak végre és növelték a tőkealapok aktivitását. A Nemzeti Tőkeholding felállításával az alapok kikerültek a fejlesztési bankok alól, és egy központi rendszer szerint működnek a Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alatt. Így azok közvetlenül a gazdaságpolitikai eszköztárhoz tudnak csatlakozni.   

Az aktivitást a miniszter szerint úgy tudták növelni, hogy a passzív „zombialapokat” felszámolták, mivel az elkért pénzt nem forgatták be a gazdaságba, így vagy felszámolták vagy összevonták őket. A már meglévő alapok aktivitását is növelték, letörték az alapkezelési díjakat. 

 Például több helyi, városi alap képtelen volt célzottan a helyi vállalkozásokat segíteni, ezért az alapokat összevonták vagy felszámolták. De nem csak a városi alapoknál volt erre példa. A fentiek is szerepet játszottak abban, hogy 2023-ben elindították a Baross Gábor Tőkeprogramot, ami azóta is szorosan kapcsolódik a Baross Gábor Hitelprogramhoz    

Baross Gábor Tőkeprogram – még nincs vége 

A Nemzetgazdasági Minisztérium és az NTH tavaly indította el a Baross Gábor Tőkeprogramot, amely 

A hárompilléres tőkeprogram első (ingatlan- és értékpapíralapok) pillére 164 milliárd forinttal járult hozzá az ingatlan- és értékpapíralapok feltőkésítéséhez. Az alprogram már rövid távon is sikeresnek bizonyult, az alapok a 2023 végi adatok alapján 4,3 százalékos nominális megtérülést produkáltak, az évesített hozam pedig 10 százalék felett alakult. Az első pillér hozzájárult a zöldfejlesztésekre irányuló magánberuházási kedv fellendítéséhez, ezáltal számos zöldenergiához kapcsolódó befektetés magvalósulásához, valamint a tőzsdei likviditás élénkítéséhez. A Baross Gábor Tőkeprogram részeként az állam két további pilléren keresztül biztosít tőkefinanszírozást a hazai vállalatok részére.  

Megkerülhetetlen magántőkepiac 

Egy nemzetközi szinten erős, reziliens gazdaság működéséhez elengedhetetlen az egészséges finanszírozási szerkezet megteremtése, amelynek az alapját 

A tőkefinanszírozási iparág egészének a bővülése ma is erőteljes, a növekedési potenciálja vonzó a befektetők számára. Az e szegmensben kezelt tőke volumene európai szinten már meghaladta az 1000 milliárd eurót. Ennek azonban mindössze 1 százaléka jelenik meg a kelet-közép-európai régió összes tőkealapjánál.  

Magyarország a kockázatitőke-finanszírozások területén már jól teljesít – Európában a tőkebefektetések átlaga a GDP 0,089 százaléka, hazánkban a GDP 0,056 százalékának megfelelő volumen a befektetett összeg. Ugyanakkor a magántőke tekintetében elmaradásban vagyunk. E terület fejlesztése nemzetgazdasági szempontból is kritikus, hiszen egyértelműen kimutatható, hogy a magántőkepiac fejlettsége erősen korrelál a gazdasági teljesítménnyel. A magántőkeipar ugyanis képes támogatni a vállalatokat a geopolitikai bizonytalanságok közepette is, valamint hatékony pénzügyi eszközt jelent a vállalkozások építésében, szerkezetátalakításában és újraélesztésében. 

Ennek megteremtésében az állami szerepvállalás a fejlett országokban is bevett gyakorlat, amely nem kiszorítja, nem helyettesíti, hanem ösztönzi a magánszektor beruházásait. Az állam ezen katalizátorszerepét magántőkealapok elindítása és hatékony működtetése révén kívánja betölteni, amely széles körben képes ösztönözni a magánbefektetők, például nagyvállalatok, egészség-, nyugdíjpénztárak, továbbá magánszemélyek bekapcsolódását a finanszírozási körbe.  

A Nemzeti Tőkeholding csoport 2023. január 1-jén elsősorban azzal a céllal jött létre, hogy 

Az NTH a koordinációjában lévő társaságokon, azaz az MFB Invest Zrt.-n, az EXIM Invest Zrt.-n és a Focus Ventures Zrt.-n, illetve azok leányvállalatain keresztül valósítja meg ezeket az alapításkor kitűzött stratégiai célokat.  

Megalakulását követően az NTH felülvizsgálta a meglévő tőkealapokat, ennek eredményeképpen az új, hatékonyabb és átláthatóbb működést biztosító folyamatoknak köszönhetően jelentősen, 49-ről 67 százalékra nőtt az alapok kihasználtsága. Az ernyőszervezet az alapkezelési díjak mértékét egységesen évi 1,5 százalékban maximalizálta annak érdekében, hogy a források lehető legnagyobb része a reálgazdaságba áramolhasson.  

Hangsúly a zöldátálláson 

A csoport stratégiai tervei között szerepel a zöldenergetikai átállás gyorsítása tőkealapokon és egyedi befektetéseken keresztül, a magyar vállalatok külföldi beruházásainak (kifektetés) elősegítése nemzetközi fókuszú befektetési alapok révén, a logisztikai fókuszú tőkealapok teljesítményének további növelése, valamint új tőkefinanszírozási struktúrák magyar piacra történő bevezetése, mindezek mellett részben vagy egészben állam által finanszírozott alapok forráskihelyezésének további ösztönzése.   

Kapcsolódó:

 Címlapfotó: MTI

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.