A térség három gazdasága a földrajzi közelség, a hasonló kultúra és a szoros gazdasági kapcsolatok ellenére sem tudja félretenni az állandó rivalizálást, írja a lap.
A három ázsiai ország a második világháborút követően emelkedett fel, először Japán, majd Dél-Korea és végül Kína, de jelenleg Kína Ázsia legnagyobb gazdasága, Japán a második, Dél-Korea a negyedik, Indiát követve.
A három ország együttesen pedig a világgazdaság kibocsátásának negyedét teszi ki.
Fájó múlt
Kelet-Ázsia modernkori története során Japán Kínát és Koreát is gyarmatosította, majd egy háború Koreát osztotta két szembenálló részre az 1950-es években. Az évtizedek alatt Kína lett a világ leggyorsabban növekvő nagyhatalma, míg
Japán a leggyorsabban hanyatló,
Dél-Korea pedig egy feltörekvő regionális gazdasági és diplomáciai hatalommá vált.
A kínai-japán kapcsolatok jól alakultak a 2010-es években kisebb területi vitákat leszámítva, de a kínai-koreai kapcsolatokról ugyanez nem mondható el, mivel Szöul megállapodott az Egyesült Államok által épített végfázisú nagy magassági területvédelmi rakétavédelmi rendszer (THAAD) telepítéséről 2016-ban.
Ez a megállapodás a dél-koreai áruk és filmek nem hivatalos bojkottjához, valamint a Kínából érkező turizmus nagymértékű visszaeséséhez vezetett. A japán-koreai kapcsolatokat pedig leginkább a kereskedelem és a keserű harag írja le, amely még a megszállásból emlékéből fakad.
Az egyetlen igazi kötelék a gazdaság
Bár a múlt éket ver a három ország közé, a gazdasági együttműködés a legjelentősebb kötelék (lehet) a három kereskedelmi hatalom között. A három ország egyelőre annyit elért, hogy közösen igyekeznek egy szabadkereskedelmi egyezményt kialakítani, amely 1,5 milliárd embert fogna össze és olyan kereskedelmi nagyságrendet jelentene, amelynek mértéke
a tavalyi évben 720 milliárd dollár volt, a teljes globális kereskedelem negyede.
Kína számára azért fontos az egyezmény, mert azzal tovább növelhetné befolyását és a térség integritását, valamint ellensúlyozhatná az USA-val kialakult kereskedelmi háborút, mivel a szabadkereskedelmi egyezmény hatására
a termékek 92 százaléka élvezne vámmentességet vagy támogatást.
Ez a háromoldalú megállapodás előkészíthetné az utat Peking és Szöul számára a CPTPP-be (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership) való belépésre, ami egy szabadkereskedelmi megállapodás, amely 11 csendes-óceáni országot érint, de az Egyesült Államokat nem. Az együttműködésből Kínát kizárták 2015-ben az Obama-kormány alatt, hogy ellensúlyozzák a kínai befolyás növekedését, Trump viszont már az USA-t léptette vissza az egyezménytől.
A Pew kutatóközpont szeptemberi globális adataiból kiderült, hogy a japánok 85, dél-koreaiak 63 százaléka van rossz megítéléssel Kínáról, így egy hármas kereskedelmi megállapodás talán a szimpátiát is növelhetné a résztvevő országok lakói között.