Ringbe száll a baloldali kultúrharc ellen a konzervatív brit kormány

Oliver Dowden kultúráért, médiáért és sportért felelős brit miniszter a Telegraph hasábjain szólalt fel a szélsőbaloldali Twitter-csoportok ellen, akik véleménye szerint

A konzervatív politikus az újonnan induló GB News tévécsatorna apropóján szólalt meg, amely ellen már indulása előtt szélsőbaloldali lejárató hadjárat indult a Twitteren, és egy „Vessünk véget a gyűlölet finanszírozásának” (Stop Funding Hate) nevű csoport a hírcsatorna bojkottjára szólított fel.

A miniszter szerint a GB News egyetlen „bűne” – vagy ahogy ő fogalmazott az egyetlen „bűntett előtti bűne” – az volt, hogy a csatorna vezetése előre kijelentette, nem a mainstream média álláspontját fogják erősíteni, hanem azokat az embereket szeretnék képviselni, akiknek aggodalmaik eddig süket fülekre találtak. Természetes, hogy ez a kijelentés és a csatorna által képviselt irány nem mindenkinek tetszik, nincs ez másként például a BCC által képviselt irány esetében sem.

Dowden továbbá hozzátette, hogy pont az ilyen esetek miatt hozta létre a kormány a májusban bemutatott, online biztonságról szóló törvényjavaslatot, amely megvédi a gyermekeket az online térben, fellép a nőgyűlölet és a rasszizmus ellen, illetve a véleménynyilvánításhoz való jogot és a sajtószabadságot is megerősíti. A törvény elfogadásával a közösségi médiáknak kötelességük lesz garantálni a szólásszabadság védelmét és önkényesen tartalmat nem távolíthatnak el. A legnagyobb online platformoknak továbbá a politikai véleményeket is védelmezniük kell majd annak ellenére, hogy egyes aktivista csoportok azzal nem értenek egyet.

A brit oktatási rendszerben is veszélyben van a szólásszabadság

Az új törvényt ugyanakkor az elmúlt évek negatív tendenciája is indokolja, mivel a szigetországban egyre nagyobb teret kap az a baloldali által erőltette kultúrharc, amely a sajtó és a politika mellett az oktatásban is jelen van. A brit parlament alsóházának oktatási bizottsága nemrég egy jelentésben arra a megállapításra jutott, hogy

A statisztikák szerint a szegény családból – vagyis az ingyenes iskolai étkezésre jogosultak köréből – származó fehér diákok ugyanis rosszabbul teljesítenek az iskolai rendszer minden szintjén, mint a hasonló anyagi hátterű, de más etnikai csoporthoz tartozó társaik. Az egyetemi oktatáshoz való hozzáférésben pedig még inkább kézzel foghatók az egyenlőtlenségek, hiszen a szegény családok körében több mint kétszer annyi fekete és bangladesi tanuló jut be az egyetemre, mint fehér. 

Az Oxfordi Egyetem diákszervezete például arról döntött, hogy a diáklapok tartalmát megjelenésük előtt ezentúl egy érzékenységeket vizsgáló csoport ellenőrizi annak érdekében, hogy azok ne tartalmazzanak „sértő” üzeneteket. Mindez azt jelenti, hogy az oxfordi diákok vélt sérelmekre hivatkozva vezettek be cenzúrát, megsértve ezzel a lapok szerkesztőinek függetlenségét. Ennek fényében korántsem meglepő, hogy a közösségi médiában az újságírók véleménynyilvánítási szabadságát megpróbálják aláásni. 

Az Egyesült Királyság konzervatív vezetése ezért is próbál a törvény eszközével fellépni az egyre radikálisabbá váló kultúrharccal szemben. Kérdés azonban, hogy mindez elegendő lesz-e egy olyan országban, ahol a társadalom minden szegletében jelen van már a „fehér privilégiumot” és „sérelmeket” hirdető hangos kisebbség. A törvény így inkább egy kezdőlépésnek nevezhető, amelyre azért van szükség, hogy a szigetország társadalma végre a valós, nem pedig a vélt egyenlőtlenségekkel foglalkozzon. 

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: AFP PHOTO / Jessica Taylor /UK Parliament