Ab: A portál felel a kommentekért, akár moderál, akár nem

A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete azt követően nyújtott be alkotmányjogi panaszt, hogy a Kúria elmarasztalta a jó hírnévhez fűződő jogok megsértése miatt, az egyesület által működtetett honlap ugyanis súlyosan sértő, lealacsonyító kommenteknek adott helyet. Az egyesület azzal érvelt, hogy a Kúria ítélete sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint arra hivatkozott, hogy az elektronikus kommunikációról szóló jogszabályok értelmében a „szolgáltatók nem kötelesek a blogok, hozzászólások moderálására, tartalmuk ellenőrzésére, a szolgáltatók kizárólag tárhelyet és felületet biztosítanak a tartalom elhelyezésére”. 

Az Alkotmánybíróság azonban határozatában leszögezte: az interneten zajló nyilvános kommunikációban is érvényesítendők az alaptörvényben rögzített alapvető jogok és kötelezettségek. Az Ab szerint nem vonható kétségbe, hogy a blog és a komment is közlésnek minősül, s mint ilyen az alaptörvény cikkének védelmi körébe esik. A testület szerint a kommentek moderálása nem mentesít a jogsértő közlésért való felelősség vagy a helytállás kötelezettsége alól. Az indokolás rámutat, hogy a kommentek moderálásáról a weboldal fenntartója dönt: erre jogszabály vagy a bírói gyakorlat sem kötelezi. A jogsértő közleményekért való felelősség – és adott esetben a helytállási kötelezettség – független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik.

Ha a kommentek közzétételéért való felelősség nem függ a moderálástól, mert a közlés tényén alapszik, nem indokolt a moderált és nem moderált kommentek között különbséget tenni az alapjog-korlátozás arányosságában sem – mutatott rá a testület. Az Ab szerint ha a moderálást vállaló internetes szolgáltatók felelősek az oldalukon megjelent jogellenes közlésekért – ennek alkotmányosságát az indítványozó nem vitatja, hiszen azzal érvel, hogy nincs befolyása a hozzászólás közzétételére –, akkor a moderálást nem vállaló oldalak működtetőivel szemben a jogsértés megállapítása nem tekinthető aránytalannak.

A határozathoz Paczolay Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Stumpf István alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.