Amerika rezignáltan visszavonul a történelemből.
„Ezt a háborút nem a Nyugat kezdte, hanem a szélsőséges iszlám a nyugati civilizáció ellen, és nem 2001. szeptember 11-én, hanem századokkal korábban. Lehet, hogy »megnyerni« ezt a háborút nem lehet, de féken tartani igen. Amit biztos nem szabad: behódolni és gyáván megfutamodni.
»Szeptember 11-e idén a szokásosnál is fájdalmasabb lesz. Egy dolog az emlékezés. Teljesen más dolog viszont azt látni, hogy a támadások kitervelésének helyszínén ismét a szeptember 11-e előtti állapotok uralkodnak, ahol a tálibok vannak hatalmon, és az al-Kaida országszerte menedéket élvezhet« – állapította meg Newt Gingrich azután, hogy a 20. évfordulóra időzített amerikai kapituláció után a tálibok elkezdtek hosszú távra berendezkedni.
A republikánus veterán szavai nagyon sok amerikai lelkiállapotát fejezi ki, de még az Amerika-szkeptikus Európában is nagy a döbbenet. Már a kivonulás kapkodó, B-terv nélküli módja is minősíthetetlen volt, de (ahogy az angol mondja: sértéssel bővítve a sérelmet) az eredetileg szeptember 11-ére kitűzött, végül előrehozott határidő maga volt a cinizmus, a közel háromezer áldozattal szembeni jelentős tiszteletlenség, hiszen az üzenete az, hogy nem tudtunk érdemi választ adni a halálotokra, vissza kell lépnünk a kezdő mezőre.
Húsz éve Afganisztán adott teret az al-Kaidának Amerika megtámadására, most pedig a tálib vezetés, az al-Kaida, a legalább 180 ember halálát okozó kabuli robbantással bejelentkező ISIS, de a világ összes latorállama és terrorszervezete úgy érezheti: csak ki kell várniuk, és büntetlenül eljön az idejük. Amerika rezignáltan visszavonul a történelemből: aggasztó módon egy egyre szélesebb konzervatív-demokrata koalíció ért egyet abban, hogy semmi keresnivalójuk nincs a világban, az Egyesült Államok csak egy ország a sok közül, egy a három nagyhatalom közül, nincs üzenete vagy pláne missziója a világban.”
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Az USA-ba kivándorolt magyar származású fotográfusok munkái első alkalommal mutatkoznak be a Szépművészeti Múzeumban, sőt az egész világon. A Bartók Tavasz keretében megvalósult kiállításon több mint harminc fotóművész, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Martin Munkácsi, Robert Capa és Kondor László képeit láthatja a közönség.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A hagyományos, tudáslapú oktatás olyan képességeket ad át, melyeket a kompetencia-alapú oktatással nem lehet pótolni - vallja Setényi János.
Idén június 12–15. között ismét a magyar filmet ünneplik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Magyar Mozgókép Fesztivál immár hagyományosan életműdíjakkal ismeri el a legjobbakat, akikhez kapcsolódóan számos alkotást is levetítenek majd.
Két választást is rendeznek hazánkban június 9-én, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a határidőkkel és szabályokkal.
