A jövő beruházásai prioritást élveznek

2024. január 22. 09:23

Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban olvashatunk arról a tévhitről, miszerint a kiélezett nemzetközi gazdasági versengésben való helytállás, a támogatási versenyben való részvétel úgynevezett fiskális alkoholizmushoz, a költségvetési hiány elszállásához vezet.

2024. január 22. 09:23

Santo Martin és Kecskés Bálint, a Makronóm Intézet elemzőinek írása

Felértékelődik az állami szerepvállalás

Strukturális, mélyreható változás zajlik a világban: a zöld- és digitális átállás révén átalakulnak a hagyományos iparágak, új távol-keleti vállalatok törnek fel, miközben hagyományos, nagy európai foglalkoztatók kerülnek bajba. Ezt a folyamatot súlyosbítja a geopolitikai és gazdasági blokkosodás veszélye, ami ugyancsak az új értékláncok kiépítésének szükségességét vetíti előre. 

Annak érdekében, hogy az egyes országok meg tudják őrizni saját iparuk relevanciáját, családok millióinak munkahelyét, transzformatív beruházásokra, új ipari kapacitások kiépítésére van szükség. 

Aki kimarad, az lemarad. Valójában ez a tétje a kettős átálláshoz kapcsolódó beruházásoknak, legyen szó energiatároló rendszerek gyártásáról vagy éppen a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztésekről.

Mivel ezek megtérülő, a jövő versenyképességébe történő befektetések – nem gyorsan elporladó jóléti költekezés –, így ezek támogatása, finanszírozása kapcsán gyakorlatilag teljesen értelmetlen fiskális alkoholizmusról beszélni. 

Kína, az Egyesült Államok, Európa, sőt azon belül az uniós tagállamok között is folyamatos versengés zajlik a jövő technológiáit magukkal hozó beruházások elnyeréséért. Egyértelművé vált, hogy a turbulens idők következtében az állami szerepvállalás, az okos befektetések szerepe felértékelődött. 

Olyannyira, hogy ezt talán már Brüsszelben is kezdik felismerni, ahol azonban még mindig csak gondolkodnak arról, amit a kínaiak 20 éve és Amerika is legalább 6 éve csinál: az Európai Bizottság és az ECOFIN tagjai is mintha éreznék, hogy 

a régen megalkotott túlzottdeficit-szabály, amely a GDP 3 százalékában határozza meg a költségvetés elfogadható hiányát, ilyen strukturális és geostratégiai környezetben nem tartható fenn. 

Az ECOFIN-ülésen született döntés alapján a tagállamok elkötelezik magukat, hogy középtávon a GDP 3 százalékánál alacsonyabb államháztartási hiányt tartanak fenn, valamint hogy a GDP-arányos államadósság 60 százalék alatt marad. Ugyanakkor kérhetik a költségvetési kiigazítási időszak legfeljebb hét évre történő meghosszabbítását, ha olyan reformokat és beruházásokat hajtanak végre, amelyek javítják a növekedési potenciált és támogatják a költségvetési fenntarthatóságot egyéb kritériumok mellett. Ilyen cél lehet a védelmi kiadások növelése, a zöld- és digitális átállást segítő beruházások, valamint a foglalkoztatás ösztönzésével kapcsolatos szociális kiadások. Ez az irány, amely felé Európának a lehető leggyorsabban el kell indulnia, és nem a régi maastrichti kritériumokhoz visszatérnie.

Kína és az USA agresszív iparpolitikái kispadra ültethetik Európát 

Brüsszel ébredése már csak azért is szükségszerű, mert főbb globális versenytársaink elhúznak mellettünk. 

Kína a visszafogott becslések szerint is évi mintegy 227 milliárd euró (a GDP-jének az 1,7 százaléka), de egyes szakértők szerint akár évi 630 milliárd euró (a kínai GDP 4,9 százaléka) támogatást allokál a teljes iparára – utóbbi GDP-arányosan a 2019-es amerikai, német vagy francia ipari támogatás tíz-tizenkétszeresét jelenti. Kína versenyelőnye a stratégiailag fontos szektorokat megcélzó iparpolitikájában rejlik. Saját telekommunikációs, elektromosjármű-, valamint energiatároló-ipara olyan erős lett, hogy már megszorongatja a nyugati vetélytársait.

Az Egyesült Államok annak érdekében, hogy a kritikus szektorok ellátási láncait minél előbb le tudja választani Kínáról, elkezdte jelentős ösztönzőintézkedésekkel támogatni a belföldi gyártást számos csúcstechnológia, mint például a félvezető-, az energiatároló- vagy az elektromosjármű-gyártás terén. Az USA a 2021-es Bipartisan Infrastructure Law (BIL) és a 2022-es Inflation Reduction Act (IRA) keretein belül legkevesebb 337 milliárd eurónyi támogatást fordít elsősorban a zöldipar fellendítésére, míg a CHIPS and Science Act 255 milliárd eurós keretéből 70 milliárdot a félvezetőgyártásra, 185 milliárdot pedig a kutatás-fejlesztés támogatására szán 2031-ig. 

Washington egyszerűbben, a vállalkozások számára áttekinthetőbben hirdette meg a támogatásait, mint az EU, ráadásul kutatás-fejlesztésre is 40 százalékkal többet költ. 

Az IRA támogatásai továbbá számottevően csökkentik az amerikai gyártási költségeket: az energiatároló rendszerek esetében akár 30, a napelemeknél pedig akár 60 százalékkal.

A zöldátállás és a digitalizáció következtében megjelentek olyan új iparágak, mint az elektromosautó-ipar vagy olyan új technológiák, mint a mesterséges intelligencia, amelyek kapcsán elindult globálisan egy támogatási verseny annak érdekében, hogy az egyes államok bebiztosítsák a vezető pozíciójukat a következő évtizedekben. 

Kína és az Egyesült Államok is azt látja, hogy a beruházásösztönzés jelenti az elkövetkező évek gazdasági növekedésének és a versenyképesség fenntartásának a kulcsát. Az IMF ennek kapcsán egy megengedőbb, 7-8 százalékos költségvetési hiánnyal számol 2024-re Kína és az Egyesült Államok esetében

míg az eurózónában ezzel szemben továbbra is egy szigorú, 2-3 százalékos költségvetési hiányt jelez előre

Az Európai Unió versenyképessége a magas nyersanyag- és energiaárak, valamint a versenytársakhoz képest hiányos zöldipari, digitális technológiai, illetve kutatás-fejlesztési támogatások következtében jelentősen elmarad Kína és az Egyesült Államok mögött. A versenyben való felzárkózáshoz olyan, az európai lehetőségekre szabott szabályozási környezet megteremtése kívánatos, amely képes a kontinens vállalatait megtartani, a külföldi befektetéseket pedig bevonzani. Ha pedig ez európai szinten nem lehetséges, akkor az egyes tagállamoknak kell cselekedniük.

Az állami támogatási verseny Európán belül is zajlik

Magyarországot gyakran kritika éri azért, mert nagymértékű állami támogatásokban részesíti az ide települő vállalatokat, ami aztán a költségvetési hiányra is kihatással van. Miközben hazánk kapcsán gyakran előkerül a fiskális alkoholizmus vádja, nézzük meg, mit csinál a többi tagállam.

Franciaország az egyik legkiemelkedőbb európai versenyzője a befektetések vonzásának. Az ország stratégiáját segítik elő az úgynevezett „Akkumulátor-völgyhöz” kapcsolódó, zöldátállást támogató intézkedések és adókedvezmények – köztük az elektromos járművek (EV-k) támogatása. Ezek célja, hogy több milliárd euró értékben vonzzanak be ipari beruházásokat Franciaország újraiparosítása érdekében. Ezek a beruházások növelik a gyártási volument, új munkahelyeket teremtenek, a stratégiai céljuk pedig az, hogy a feldolgozóipar GDP-hez való hozzájárulása 10-ről 15 százalékra növekedjen. Franciaországban mélyen gyökerező hagyománya van a tőke és az ipar puha támogatási kombinációjának. Az ottani zöldátmenetet érintő jelenlegi iparpolitika az államilag is megtámogatott észak-franciaországi EV-akkumulátor-klasztert Európa egyik legnagyobbjává kívánja tenni. 

Jelenleg még Lengyelországé Európa egyik legnagyobb zöldenergia-tároló kapacitása a dél-koreai LG Energy Solution beruházásainak köszönhetően. 

2022-ben Lengyelország ismét lépett, és 95 millió eurós támogatást ítéltek oda az LG Chem Group akkumulátorcella-gyártó üzemének bővítésére, ezzel hozzájárulva a dolnośląskiei régió és így az ország fejlődéséhez. Lengyelország 54 millió euró állami támogatással elkötelezte magát egy saját elektromos, állami tulajdonban lévő autómárka létrehozása mellett. A projektben a kínai Geely is közreműködik, de egyelőre rendkívül lassan és vitatottan haladnak a folyamatok. 

Ezt is ajánljuk a témában

 

A németországi példa szintén szemléletes, amely a zöldipar mellett a jövő másik nagy iparágára, a félvezetőgyártásra fókuszál, például az Intel magdeburgi beruházásához kapcsolódóan. A 30 milliárd euró értékű beruházás a német történelem legnagyobb külföldi közvetlen tőke befektetése (FDI), amihez a kormány mintegy 10 milliárd euróval járulna hozzá. Emellett a tajvani csipgyártó TSMC is Németországot választotta a létesítményének megépítésére, kihasználva, hogy a 11 milliárd eurós beruházás közel felét a német állam állja. Az ország a zöldenergia-tárolókat gyártó vállalatokat is bevonzotta, a CATL például már 2018-ban bejelentett egy 1,8 milliárd eurós üzemet, és Németországban épül meg végül a svéd Northvolt új gyára is. Ehhez a beruházáshoz körülbelül 4,5 milliárdra lesz szükség, melyhez a német állam az Európai Bizottság engedélyével 902 millió euró támogatást nyújt. A Bizottság a döntését azzal indokolta, hogy a szubvenció hiányában a Northvolt az Egyesült Államokban építette volna meg az új üzemét, azzal viszont, hogy a vállalat Németország mellett döntött, ez tekinthető az Európa és USA közötti beruházási verseny első nagy európai győzelmének. Ezenfelül a Tesla első európai gyára is Németországban épült meg 5,05 milliárd euróból, és ebben állítólag még nincs anyagi hozzájárulása az államnak, de várhatóan, amikor az anyagiakat rendezik, az állam 136 milliós támogatást fog szolgáltatni. 

A globális verseny egyértelmű helyzetet teremt: az állami támogatások elengedhetetlenek a jövő iparágainak bevonzásában. 

Magyarország időben lépett, és szorosan ott van az élmezőnyben. Ehhez célzott iparstratégiára és hatékony beruházásösztönzési rendszerre van szükség, amely figyelembe veszi a horizontális (kutatás-fejlesztés, egyetemi együttműködések, science parkok létesítése) és vertikális (magyar beszállítók pozícióinak erősítése) szempontokat is, ezzel hosszú távon erősítve az ország versenyképességét és biztosítva a magyar családok megélhetését.

 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI

 

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon. 

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
RasPutin
2024. január 22. 09:31
""""Kína a visszafogott becslések szerint is évi mintegy 227 milliárd euró (a GDP-jének az 1,7 százaléka), de egyes szakértők szerint akár évi 630 milliárd euró (a kínai GDP 4,9 százaléka) támogatást allokál a teljes iparára – utóbbi GDP-arányosan a 2019-es amerikai, német vagy francia ipari támogatás tíz-tizenkétszeresét jelenti. """"" Bassza már meg az idiótáit!!!!!!! Mi magyarok az idejövő külföldibe nyomjuk a pénzt!!!! Kina az USA a franciák a sajátmaguk kínai amerikai vagy francia cégeikbe teszik a pénzt. Tessék már megmondani, hogy a fidesz milyen magyar-magyar IPAR-t támogat pénzzel hogy be tudjanak csatlakozni a világpiaci folyamatokba? Lehet őket sorolni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!