Miután a Zijin Copper szerbiai vállalatvezetése nem tudott közös nevezőre jutni december végén a kelet-szerbiai Bor réz- és aranybányájának munkásaival, ez utóbbiak még tavaly tüntetésbe kezdtek. Kedden délután a vállalat épülete előtt követelték a vezetőségtől, hogy módosítsák a december közepén meghozott munkaszabályzatot.
A vállalatvezetés és a szakszervezetek már hónapok óta tárgyalnak, a 2021-ben megkötött kollektív munkaszerződés ugyanis lejárt, ám egy új kapcsán nem tudtak megállapodni. A kínai irányítású cég ezt a helyzetet azzal „oldotta meg”, hogy december közepén létrehozott egy munkaszabályzatot. Ezzel pedig több mint ezer alkalmazott elégedetlenségét váltotta ki, ahogy azzal is, hogy bár a vezetés azt állítja, nem zárkózik el a tárgyalásoktól, mégsem nem hajlandó figyelembe venni a szakszervezetek követelését.
A Bori Rádió és Televízió beszámolt arról, hogy a Zijin Copper az új tervezet szerint mindössze 5 százalékkal emelné a fizetéseket, azzal, hogy munkaórától függően további 5000-5300 dinárral (mintegy 17-18 ezer forinttal) növelik meg minden munkás bérét.
A szakszervezetek szerint ez elfogadhatatlan, ők kollektív szerződést követelnek,
ezzel pedig az országos szociális tanács által meghatározott minimálbér lenne a fizetések elszámolásában az alapjuttatás. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a kitermelésben dolgozó munkások fizetése nem 5, hanem 14,3 százalékkal emelkedne.
A szakszervezetek azzal érvelnek, hogy
a bérnövekedés még így sem követi az alapvető szükségletek árának növekedését (a hivatalos infláció ugyanis meghaladta a 15 százalékot).
Egyben visszakérik korábban szerzett jogaikat, ugyanis elmondásuk szerint a kínai munkáltató az új munkaszabályzattal számos eddigi jutatástól fosztaná meg a dolgozókat. Így a szolidáris juttatásoktól, az évfordulós díjaktól, az évi szabadságra számolt összegtől, illetve az önkéntes véradást ösztönző szabadnapoktól is elesnének, pontosabban az eddigi 5 helyett csak 2 szabadnapot számolnának fel).
Miután a szakszervezetek a kínai vállalattal szeptember óta folytatnak tárgyalásokat, ám sehogy sem tudtak megállapodni, a szakszervezetek a szerb kormány támogatását kérték, így az egyeztetések december vége óta a bányászati, valamint a pénzügyminisztérium bevonásával zajlanak.
Dubravka Đedović (Dubrávka Gyedovity) bányászati és energiaügyi miniszter a tüntetés első napján folytatott tárgyalásokat követően a sajtónak elmondta, hogy az új kollektív szerződésről szóló egyeztetéseknek folytatódniuk kell, és a minisztérium kész arra, hogy minden lehetséges támogatást megadjon annak érdekében, hogy a munkások és a vállalatvezetés érdekei se csorbuljanak, közölte a Beta hírügynökség. A szerb tárcavezető kihangsúlyozta, a szerb kormány célja, hogy a vállalat sikeres legyen az országban folytatott tevékenységei során, a munkások pedig elégedettek legyenek a munkahelyükkel és az őket érintő jogokkal.
A kínai Zijin bori vállalatvezetése ez idáig nem fogadta el a szakszervezetek azon kérését sem, miszerint helyezzék hatályon kívül a december közepén meghozott új munkaszabályzatot. Mint ahogy arról a Beta hírügynökség korábban beszámolt, a Zijin Copper cáfolja, hogy az új munkaszabályzattal csökkenne a termelésben dolgozók fizetése. Ők azt állítják, hogy mindent a törvényekkel összhangban tesznek.
Mirjana Popadić (Mirjana Popadity), a Zijin Copper humánerőforrás-szolgálatának vezetője elmagyarázta, hogy a munkarendi szabályzat szerint a havi bérelszámolásban történtek változások, de kiemelte, hogy az új számolás senkit sem károsít meg, mivel emeléskor lineárisan nőnek majd a fizetések, így mindenki megérzi majd azt, sőt, a termelésben résztvevőknek kedvezőbb is az új elszámolási modell. Kiemelte, hogy az egytálételpénz is 1000 dinárral (közel 3400 forinttal) magasabb, továbbá a túlórát szintén az eddigi szerint fizetik ki.
A Zijin rámutatott, hogy a működésüket nagyban érinti az energiaválság, illetve a nemesfémek árának ingadozása a tőzsdén, de a munkaszabályzatot úgy fogalmazták meg, hogy ezeket a nehézségeket, amelyekkel a vállalat küzd, az alkalmazottak ne érzékeljék. Mint kiemelték, a nettó átlagfizetés a bori réz- és aranybányában meghaladja az országos átlagbért, és mintegy 110 000 dinár (374 000 forint) körül alakul.
A szakszervezetek ugyanakkor elégedetlenek azzal, hogy az órabér 177 dinár (mindössze 397 forint) marad,
hiszen január 1-jétől az országos szociális-gazdasági tanács döntése alapján 230 dinárra (775 forint) emelkedik az órabér.
A szakszervezetek arra is rámutatnak, hogy a munkaszabályzatban már nem szerepel a munkásszerveződés, vagyis a szakszervezetek működésének lehetősége, sőt, megtiltják nekik, hogy szakszervezeti kölcsönnel segítsék a munkásokat.
Zoran Marković (Zoran Markovity), a Szerbiai Fémmunkás-szakszervezetek Szövetségének (Saveza sindikata metalaca Srbije) elnöke a Beta hírügynökségnek adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a múlt évben, amikor a szakszervezetek tárgyalásokat folytattak a Zijin Copper vezetőségével, amelyen jelen volt a bányászati, a gazdasági és a munkaügyi minisztérium képviselője is, a felek arra kötelezték el magukat, hogy egyoldalúan senki sem fogja megváltoztatni a kollektív munkaszerződést. Továbbá nem hoz új munkaszabályzatot. Véleménye szerint a kínai vállalat éppen ezt, az írásban foglalt kötelezettségét szegte meg, amit a szerbiai bányák megvásárlásakor írt alá.
A Zijin Copper Borból és a környező településekről 6162 embert foglalkoztat. A vállalat rámutatott arra, hogy folyamatos fizetést biztosítanak annak a mintegy 1000 munkásnak is, akik a kohóban dolgoznak, annak ellenére, hogy az üzem – annak felújítása miatt – már 8 hónapja nem működik.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
„Vége van ennek a korszaknak” – kemény szavakkal vázolta fel Európa jövőjéről alkotott elképzeléseit a francia elnök.
Ráadásul „ha Európa túlságosan előre szalad a megvalósításban is, miközben Kína és Amerika másfelé megy, abból baj lehet” – nyilatkozta a svájci szakértő.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
