Meddő szúnyogokkal állítják meg a járványokat

A szúnyogok rengeteg betegséget terjesztenek a maláriától a nyugat-nílusi láztól a Zika vírusáig, becslések szerint évi 700 millió megbetegedésért és egymillió halálesetért felelősek. A szúnyogoknak egyébként nem minden faja betegséghordozó, sőt, a nagy részük csak a csípések miatt idegesítő – a három legsúlyosabb kórokozó-hordozó faj, az Aedes, Anopheles és Culex viszont a világ szinte minden részén előfordul, és rengeteg gondot okoz.

Az ausztrál kutatócsoport az Aedes aegypti fajt célozta meg a kísérletében. Laborban 20 millió példányt tenyésztettek ki belőle, amiket aztán megfertőztek egy baktériummal, ami sterillé tette a hímeket. Tavaly nyáron aztán 3 milliót szabadon engedtek közülük a teszt három helyszínén, Északkelet-Ausztrália partjainál egy-egy kisváros környékén.

A sterillé tett hímek nem csípnek, így nem is tudtak betegségeket terjeszteni, azonban a helyi szúnyogok közé beépülve, és az egészséges egészséges hímeket kiszorítva párzottak a nőstény szúnyogokkal – csakhogy ezekből a lárvákból aztán nem kelt ki semmi. A populáció így lassan de biztosan összeomlott, és egy év alatt a 20%-ára zsugorodott. Maga az ötlet a steril hím szúnyogokkal egyébként nem új, az 1950-es években merült fel először, de sokáig nem volt elég fejlett a technológia a gyakorlati alkalmazáshoz.

A szúnyogok egyébként fontos részét képezik az ökoszisztémának, és a táplálékláncoknak, így a teljes kiirtásuk valószínűleg több kárt okozna áttételesen, mint a betegségek visszaszorítása, amit nyernénk a dologgal. Az Aedes aegypti azonban invazív faj, a helyi szúnyogfajták kiszorításával terjedt el az egész világon – a tudósok szerint ha a sterilizálós trükkel sikerülne megtizedelni őket, a helyi (és kórokozókat nem terjesztő) fajták visszavennék az uralmat az elhódított területeken, így az ökológiai egyensúly nem omlana össze.