Ezeknél a cégeknél számíthatnak év végi bónuszra a munkavállalók

Nem változott érdemben azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a munkavállalók keresetét részben béren kívüli juttatások formájában adják. A hazai vállalkozások közel harmada, 29 százalékuk ad valamilyen cafetériát – derül ki az MIKIK Gazdasági- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK-GVI) felméréséből.

A béren kívüli juttatásokat az alapján lehet megkülönböztetni, hogy a munkabérhez képest milyen járulékvonzatuk van. Vannak adómentesen nyújtható elemek, például a kis összegű ajándékok, vagy a sport- és kulturális rendezvényekre szóló belépők. Egyes cafetéria-elemek után pedig alacsonyabb járulékot kell fizetni, mint a munkabér után, ilyen a SZÉP-kártya feltöltés. A cafetéria harmadik csoportjába tartoznak a munkabérrel azonos mértékű járulékkötelezettséggel terhelt elemek, például a munkahelyi étkeztetés, vagy a munkába járás támogatása.

A legkisebb cégeknél sem ismeretlen a cafetéria

Továbbra is a nagyvállalkozásoknál, vagyis a legalább 250 főt foglalkoztató cégeknél jellemző a cafetéria, a munkáltatók 90 százaléka él a lehetőséggel. Ez az arány a vállalatmérettel együtt csökken:

• a nagyvállalatok (250 főnél több alkalmazott) 90 százaléka,
• a középvállalkozások (50-249 fő alkalmazott) 67 százaléka,
• a kisvállalkozások (10-49 fő) 54 százaléka,
• míg a mikrovállalkozások (1-9 fő) 28 százaléka ad béren kívüli juttatást.

A részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő társaságokra sokkal inkább jellemző a bérkiegészítő juttatás, 79 százalékuknál. Ezzel szemben a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások – túlnyomó többségében mikro-és kisvállalkozások – alig több, mint negyede, 27 százalékuk él a lehetőséggel.

Verhetetlen a SZÉP-kártya

Vállalatmérettől függetlenül évek óta a legnépszerűbb béren kívüli juttatás a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya), amely a Magyarországon működő vállalkozások 9 kapják meg az alkalmazottak a fizetésen felül.

A SZÉP-kártyára a munkáltatók legfeljebb évi 450 ezer forintot tölthetnek fel kedvezményesen. Az összeget a 15 százalékos személyi jövedelemadóval kell csökkenteni, illetve a munkáltatónak 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie, nem terheli ugyanakkor a 18,5 százalékos tb-járulék. A munkáltatóknak átmenetileg 2023. augusztusától december 31-ig lehetőségük van egy összegben kedvezményesen feltölteniük további legfeljebb 200 ezer forintot. Szintén átmenetileg, 2023 végéig nem csak szabadidős és rekreációs célokra, de hideg élelem vásárlására is felhasználható a SZÉP-kártya keret.

A járvány levonult, a home office megmaradt

A SZÉP-kártya után a második legnépszerűbb juttatási forma lett a Covid-19 járvány alatt bevezetett rezsitámogatás, amely a cégek 7 százalékánál érhető el. 

Idén január és november között legfeljebb 23 300 forint, decembertől pedig 26 680 forint. 

A rezsitámogatással azonos mértékben népszerű a sport- és kulturális rendezvényekre szóló belépő, mint juttatás. Ezzel az elemmel szintén a cégek 7 százaléka él. A járványügyi szűrővizsgálatok és a védőoltások költségtérítése pedig a vállalatok 6 százalékánál tartozik bele a juttatási csomagba.

Mindhárom cafetéria-elem adómentes.

Ahol cafetéria van, ott általában választási lehetőség is van

Sok cég a munkavállalóra bízza, milyen béren kívüli juttatást szeretne választani, vagy ha nem, akkor kiegészítő juttatást ad. A kiegészítő juttatások zöme már nem adómentes. A legnépszerűbbek között van a munkába járás támogatása, de szintén elterjedt juttatás a kedvezményes, vagy ingyenes munkahelyi étkezés lehetősége, vagy az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetés.

Az önkéntes pénztári befizetést – ahol elérhető – a munkavállalók is szívesen választják, mivel az öngondoskodás szempontjából kimondottan előnyös lehetőség, ráadásul a befizetés mértékétől függően legfeljebb 150 ezer forint adójóváírással támogatja az állam. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pénztártag által választott nyugdíj, vagy egészségszámlára 750 ezer forint éves befizetés esetén 150 ezer forint jóváírást kap a munkavállaló, de kisebb összegű befizetés után is jár alacsonyabb összegű visszatérítés.

A tárgybeli juttatások a munkavégzéshez köthetők

A rendszeres béren kívüli juttatások mellett különböző eszközöket is az alkalmazottak rendelkezésére bocsáthat a munkáltató. Ezt legtöbb esetben akkor teszi, ha a munkavégzéshez szükség van ezekre. A leggyakoribbak:

• mobiltelefont a cégek 42 százaléka ad,
• laptopot 33 százalékuk,
• céges autót pedig a negyedük.
• Számítástechnikai eszközt privát használatra a foglalkoztatók 15 százaléka nyújt,
• míg üzemanyagkártyát 6 százalékuk.

A járvány előtt egyre népszerűbbé váló rekreációs juttatás mára kiment a divatból: a foglalkoztatók mindössze 2 százalékánál elérhető ez a lehetőség.

Mutatjuk, kik bízhatnak év végi jutalomban

Az év végi jutalmak gyakoriságát jelentősen meghatározza a vállalat foglalkoztatotti létszáma. Az MKIK-GVI körképe szerint

• a mikrovállalkozásoknak mindössze a negyede (25 százalék) lepi meg karácsonyi bónusszal a dolgozóit,
• ugyanez az arány a kisvállalkozásoknál már 50 százalék,
• a középvállalkozásoknál pedig 63 százalék.
• A nagyvállalatoknak már csaknem a háromnegyede (72 százalék) oszt év végi jutalmakat.

Ágazati bontásban megállapítható, hogy év végi jutalmakra leginkább az ipari (35 százalék) és a kereskedelmi (34 százalék) cégeknél, legkevésbé pedig a szolgáltatás területen működő (23 százalék) vállalkozásoknál számíthatnak a munkatársak. A tulajdonszerkezetet tekintve is érdemi különbség tapasztalható. 

Míg a tisztán hazai tulajdonú cégeknek a negyede (25 százalék), addig a részben vagy egészben külföldi tulajdonú vállalkozásoknak csaknem a fele (45 százalék) ad év végi jutalmat az alkalmazottainak.

Az év végén jutalmat osztó vállalkozások leggyakrabban pénzbeli bónusz formájában jutalmazzák az alkalmazottakat, a cégek több mint négyötöde – 83 százalék – él ezzel a lehetőséggel. A válaszadók mintegy harmada rendez céges rendezvényt a munkatársaknak, 21 százalékuk pedig természetbeni jutalmat oszt: például ajándékot, ajándékutalványt, élelmiszercsomagot.

Szintén népszerű lehetőség idén a SZÉP-kártya keretösszegének egyszeri, 200 ezer forintos emelése.

Nyitókép: MTI/MTVA