Május elsejét a melósok megünnepelték a Horthy korszakban is

„Kovács András (ki ő?) nyílt levelet intézett az országgyűléshez, hogy töröljék május elsejét az ünnepek közül, mert ezt a kommunisták erőltették ránk.

Május elsejét a melósok megünnepelték a Horthy korszakban is, de mindegy, mert a jobboldalon hosszú évek óta lázban égnek a cancel culture aktivistái, hogy kit és miért kell végképp eltörölni. Köztársaságot, Ady Endrét, Kossuthtot, Petőfit, az igazi kemény jobber woke-ok Rákóczit, kurucokat, Bethlent és Bocskait is, és mindent, ami nem királyság és feudalizmus meg középkor.

Nálunk nem a kampuszokon, inkább a kávéházakban és szerkesztőségekben forrnak az úriszittya és/vagy királypárti woke indulatok, aztán ennek egy-egy elemét a politikai elit felkarolja, ha jól megy a legújabb vadászkastélyhoz.

És ezekben a körökben mindig aduász érv, hogy mert a kommunisták is ezeket ünnepelték. Ahogy a nyugati safe space-ben az, hogy valamikor köze volt a rasszizmushoz, vagy szexista volt.

Valójában azért, mert valami közük volt a szabadsághoz.

A tradicionalista kávéházi konrádok, gazdag pártállami kádergyerekek és dolgozni nem szerető troll aranyifjak woke mozgalma pontosan a nyugati ellentétpárja: ott mindent eltörölni, ami úgymond »elnyomó«, itt mindent eltörölni, ami »felforgató«.

Egyébként ebben az országban – szemben a sokat szidott hanyatló nyugattal – sokkal sikeresebb volt minden rezsim bármely cancel culture-je, mivel 48, vagyis az autonóm polgári magyar nemzet elbukott és nem (csak) azért, mert leverték. A magyar társadalom átlag tagja megmaradt saját magából kirekesztett jobbágynak, akinek nincsenek valódi hagyományai, mert az országot sose érezte magáénak, itt mindig az éppen aktuális földesurak diktáltak mindent, ezért aztán itt mindig szobrokat emeltek és döntöttek és áthelyeztek vagy újraemeltek, utcanévtáblákat cserélgettek és mindenkit újratemettek, és a népet ez kurvára nem érdekelte, mert követni se tudta a sok változást.

Jó lesz az a május 2 is, amit Kovács úr javasol, csak legyen sör meg virsli.”

A nyitóképet Farkas Attila Márton bocsátotta rendelkezésünkre; készítette: Chris Allan Tod

***