A mértékletesség erényét az orvosoknak is fontos lenne gyakorolniuk.
„Több egészségügyi intézményből hallottam igaznak tűnő történeteket arról, hogy a hálapénz betiltása miatt - a jelentősen megemelt orvosi bérek ellenére – sok orvos, (főként sebész, nőgyógyász) hagyja el az állami egészségügyet vagy próbálja betegeit ilyen-olyan indokkal áttessékelni magánpraxisába.
Meséltek olyan sebészről, aki már csak daganatos beteget operál az állami rendszerben, a többieket borsos áron gyógyítja, vizsgálja ki az állami kórházhoz közeli magánklinikába terelve át őket. »A rendelőmben meg tudom csinálni már a jövő héten, ott kényelmesebb is, egyébként várni kéne« – ha valaki nem hiszi, járjon utána…
A beteg persze kiszolgáltatottan kapaszkodik a fehér köpenybe, és engedelmesen teszi, amit tanácsolnak neki, mert szabadulni akar fájdalmától, félelmétől.
A gyógyulni vágyó ember így – hiába a hálapénz tiltása – újra fizet. Most már ugyan nem borítékban, zsebbe dugva, de sokszor még most sem számla ellenében. (Tényleg, miért hiányoznak az online kasszák a sokszor nagy pénzforgalmat bonyolító rendelőkből?)
Mindebből arra következtethetünk, hogy az adózatlan, korábban borítékokban, fiókokban gyűjtött bankók az immár tisztes, szép fizetésnél is jóval többet adtak ki - legalábbis az orvoslás bizonyos területein. (És persze tisztelet minden nagyszerű kivételnek!)
Az állami kórházak így előállt orvoshiányára jó volna valamiféle megnyugtató szabályozás – tudván közben azt, hogy esetükben egy tanár vagy egyetemi oktató számára elérhetetlenül magas bérekről beszélünk, amiért az orvosok egy része, most úgy tűnik, le sem kíván hajolni.
Egyetérthetünk abban, hogy a gyógyításra felesküdötteket meg kell becsülni, az is teljesen rendben van, hogy ha valaki a munkája mellett a magánszektorban is gyógyít, éljen extra jól. Komoly dolog, nagy felelősség az orvosi munka, tisztelet jár érte.
Ugyanakkor morálisan elfogadhatatlan, hogy a magyar adófizetők nem kevés pénzén képzett orvosok egy része a tisztes fizetés ellenére az állami szektorban végzett munkának most hátat fordít vagy fékezett habzással végzi azt és a betegeket módszeresen, sok esetben indokolatlanul tolja át a fizetős ellátásba.
Az orvosok a társadalom megbecsült tagjai, hivatásuk gyakorlásának mikéntje az ország egésze számára erkölcsi minta.
A mértékletesség erényét nekik is fontos lenne gyakorolniuk. Mondjuk azzal a felismeréssel, hogy a sok lehet elég.”
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
A magyar lányok 2–1-re legyőzték Franciaországot a klagenfurti divízió I/A-világbajnokság szombati, utolsó fordulójában, így a második helyen végeztek, s megint a legjobbak között szerepelhetnek.
