Hónapok óta nem lehet megtudni, hogy koronavírussal összefüggésben elhunytak hány százaléka kapott oltást.
„Jól jellemzi a magyar járványkezelést és az azt övező titokfalat, hogy hónapok óta nem lehet megtudni, a kórházban fekvő koronavírus betegek illetve a koronavírussal összefüggésben elhunytak hány százaléka kapott oltást. Október végén Merkely Béla, a SOTE rektora négy egyetemi klinika »rendszeresen egyeztetett adataira« hivatkozva azt állította, hogy kizárólag 65 év alatti oltatlanok vannak lélegeztetőgépen. Amikor azonban kikértem ezeket az adatokat, azt írta, 15 napot kér, majd ezt 45-re módosította, most pedig kaptam egy jó nagy elutasítást.
A SOTE konkrétan azt is letagadta, hogy léteznek ilyen adatok, holott ezeket Merkely Béla korábban kommunikálta. Konkrétan ezt válaszolták egy hosszabb jogi levezetés után: »Sajnálattal tájékoztatom, hogy az Ön által kért adatokat a Semmelweis Egyetem nem tudja az Ön rendelkezésére bocsátani, mert azokat a kért formában nem kezeli és a fentiek alapján nem is köteles előállítani.« A kért forma ez volt: a koronavírussal fertőzöttek kórházban ápoltak, lélegeztetőgépen levők, illetve elhunytak oltottsága. Ezen túlmenően kértem, küldje el azt is, az oltottak hány és milyen típusú oltást kaptak és milyen a betegek kormegoszlása.
Kérdésem: ha nincs semmilyen adatuk a kórházban és lélegeztetőn levők oltottságáról, akkor Merkely Béla október végén milyen adatokat közölt? Mi alapján mondta azt, hogy »a négy egyetem rendszeresen egyeztetett adatai szerint« nincs oltott lélegeztetőn? Ha vannak adatai, miért nem árulja el? Miért 45 nap után közli velem, hogy nincsenek is adatai és nem köteles azokat előállítani? Miféle járványkezelés, miért titkos, ami minden normális országban nyilvános adat: hogy a betegek, a kórházban fekvők és elhunytak közül hány van beoltva? Miért hétpecsétes államtitok minden alapvető járványügyi információ?”
Fotó: MTI/Komka Péter
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
