Gondolatok az elhízás elleni küzdelem világnapján

„Onnan kell kezdenünk, hogy Magyarországon van hárommillió ember, akik szegények. Többségüknek az alapvető élelmiszerek beszerzésével is gondja van, a hó végén bizonyosan. Beégett a kollektív emlékezetbe, amikor Hegedűs Zsuzsa, a miniszterelnök főtanácsadója azt mondta: egy kis kenyér, zsír, vagy gríz és tészta mindig van otthon. Olyan nincs Magyarországon – érvelt –, hogy gyermekéhezés. Természetesen ez sem igaz, de ha tovább bontjuk a problémát, akkor kiviláglik, hogy a minőségi éhezéstől szenvedő honfitársaink lélekszáma milliós, több százezer gyerek érintett.

Ez jelenti azt, hogy grízes tészta van. És vízből meg lisztből gyúrt lepény, a sparhelten megsütve, zsírral és hagymával. Zsíros kenyér, és a gyerekeknek az a nápolyi, amit hazahoztak az iskolából – mert már megtanították nekik, hogy a kistestvérekre is gondolni kell, és az iskolában ők legalább valamit kapnak enni. Az észak-magyarországi települések iskolaigazgatói gyakorta számolnak be arról: nem az első szünetben reggeliztetnek, mert sok gyerek nem eszik előző nap délután 4-től, így az első órán nem tudnának az éhségtől odafigyelni.

Innen indul az elhízás elleni küzdelem világnapja Magyarországon.

Hogy ahol szegénység van, ott automatikusan 10-15 évvel rövidebb a várható élettartam. Ahol szegénység van, ott a magzati éhezés bizony a magzati korban kialakuló egészségtelen étrenddel is együtt jár. Ha valaki most a roma honfitársainkra gondolna kizárólag, szeretném megjegyezni, hogy az ő polgárjogi harcosaik egyre gyakrabban fogalmaznak úgy: »cigány sorsba kényszerülnek ma már a nem cigányok is«. Az egészségügyi minimum nem véletlenül kezdődik úgy, hogy senki se legyen azért beteg, mert szegény, és senki se legyen szegény azért, mert beteg…

És – persze – jó kezdeményezés a mindennapos testneveléssel, de ma az történik, hogy az egyik gyerek a MOM Park melletti, gyönyörű uszodába jár tornaóra gyanánt, a másikat meg kihajtják a lyukas cipőjében iskolakört futni, hadd erősödjön az immunrendszere. Azért beszélek erről, mert ez mind gazdaságstratégiai és társadalomszervezési kérdéskör. Elrontottak. Elrontották őket. Azzal a szemlélettel, hogy a középosztályt segíti a kormány, az alsóbb társadalmi rétegeket azonban hagyja örökre elveszni.”