Barát és ellenség – Napi Maxima

Napi Maxima – Szalai Zoltán rovata

„A specifikus politikai megkülönböztetés, melyre a politikai cselekvések és motívumok visszavezethetők, a barát és ellenség megkülönböztetése. (…) Az ellenség éppen a másik, az idegen, és lényegéhez elegendő, hogy különösen intenzív értelemben egzisztenciálisan valami más és idegen, úgy hogy szélsőséges esetben konfliktusok lehetségesek vele, melyek nem dönthetők el sem előzetesen meghozott általános normatív szabályozással, sem a konfliktusban részt nem vevő és ezért pártatlan harmadik ítéletével.”

In: Carl Schmitt: A politikai fogalma. Budapest: Osiris, Pallas, Attraktor, 2002, p. 19.

Carl Schmitt (1888-1985) német jogtudós, professzor, porosz államtanácsos. A katolikus Schmitt a XX: századi német politikai gondolkodás egyik vezéralakja, a konzervatív forradalom egyik legfontosabb gondolkodója. 1933 után Adolf Hitler hatalomra jutását védelmezte, azt jogi érveléssel alátámasztotta. Noha folyamatosan veszített harmadik birodalombeli jelentőségéből, fontos állami és akadémiai pozícióit 1945-ig megtarthatta. A második világháború után plettenbergi házában visszahúzódva élt, minden korábbi funkcióját elvesztette. Otthona azonban továbbra is értelmiségiek zarándokhelye volt, a '68-as generáció – különösen gerillaelmélete miatt – a mozgalom egyik rejtett szellemi és ideológiai vezérét fedezte fel benne.