Elkendőznek

2014. szeptember 25. 15:03

A baloldali értelmiség által dominált térben a bevándorló tömegek Nyugat-Európában nem az integráció igényével találkoztak, hanem Európa önmaga értékeinek meghasonlásával, amelyet az ún. alkotmányos minimum próbált és próbál helyettesíteni.

2014. szeptember 25. 15:03
Jakab Bálint
reposzt

„Lassan élték fel apáik örökségét. Lehetett forradalmat játszani, mert az előttük járók meghozták az áldozatot. Konrad Adenauer és Charles de Gaulle, a két nagy öreg, régi vágású konzervatívok, mikor a német –francia megbékélési nyilatkozatot aláírták, bementek Notre-Dame-ba és letérdeltek. Imádkoztak. A nagy politikai kiegyezést jelképesen egy magasabb instancia elé vitték. Hagyomány volt-e vagy meggyőződés? Kár firtatni. Amit létrehoztak, kiállta az idő próbáját.


Aztán jött a nagy lázadó nemzedék. A ’68-asok. Megpróbáltak kidobni mindent, ami emlékeztetett egy polgári világra. (...)

A baloldali értelmiség által dominált térben a bevándorló tömegek Nyugat-Európában nem az integráció igényével találkoztak, hanem Európa önmaga értékeinek meghasonlásával, amelyet az ún. alkotmányos minimum próbált és próbál helyettesíteni. Isten helyébe lépett az alkotmányos kötelezettség. És ettől kezdve semleges lett minden, ami ezen kívül volt. A formai kötelezettség volt a fontos, nem pedig az értékelvűség. A formai kötelezettségben helyét nem találó másod-harmadgenerációs bevándorló leszármazottak épp e formai követelmények határait feszegetik azáltal, hogy a semlegességben identitást nem kínáló és követelő társadalommal szemben visszamenekülnek apáik elvesztett örökségéhez. Ezeknek jelzői az ún. »fejkendő-perek«.

Hirtelen zavarodottság támadt a többségi társadalmakban, aminek visszahatásaként megjelentek a nemzeti mozgalmak új pártok arcaiban. Az egyházak, akik eddig a konformista társadalomban, viszonylagos biztonságban szociális, karitatív tevékenységükkel létüket biztosítani tudták, most szembesülni kényszerülnek a konformizmus »árával«, ami nemcsak a tagság és (katolikusoknál a) papság létszámának csökkenésével jár együtt, hanem azzal is, hogy a nem keresztény vallások tagjai értékeiket »a saját keresztény felségterületükön« sem veszik komolyan. Akárcsak a társadalom egyháztól eltávolodott része.

A hagyományát vesztett európai társadalom előbb–utóbb szembesülni kényszerül önmaga értékvesztettségével. Ebben a búvópatakként húzódó keresztyén érték és még mindig fellelhető hagyománytöredék jó alapul szolgálhat. Érdemes vigyázni rá nekünk is. Arra, ami még megmaradt és átmenthető belőle.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Autofocus
2016. augusztus 09. 05:57
Miről beszélsz? Adenauer? De Gaulle? Jean Monet? Ők pont azok, akik a bolond ideológiák miatti világégésből újraépítették Európát. Igazából a 68-asok a háború utáni frusztrált "kis generáció", akik már békébe-jólétbe születtek, akik érezték, hogy az elődökhöz képest úgysincs mit letenniük az asztalra, és ez az a közeg amiben az öncélú bajkeverők, akik immár morális iránytűk nélkül lubickolhattak a "minél rosszabb annál jobb" értelmetlen és artikulálatlan pusztításában, és erre a tűzre természetesen a szovjetek örömest öntöttek olajat minden lehetséges nyilvános és titkosszolgálati módon.
Wendriner
2014. október 02. 09:42
Hsz-ed nagyon szArlett!
poppy flower
2014. szeptember 28. 15:29
A járókeretes, műfogsor-kommandó már nem verekszik, csak sósavaz néha..:)))))))))))))))
Zokni
2014. szeptember 26. 22:05
Fura eszmefuttatás. Száz sebből vérzik szegény. Mindjárt az eleje is. A mémet-francia megbékélés lehet, hogy a Feljebbvalónak köszönhető "meggyőződésből vagy hagyományból" (?), de viszont a MINDENT kidobó '68-as mozgalmak speciel EZT nem söpörték el. Hanem ellenkezőleg. "Nyugat-Európában nem az integráció igényével találkoztak, hanem Európa önmaga értékeinek meghasonlásával, amelyet az ún. alkotmányos minimum próbált és próbál helyettesíteni." - írja. Igen. Ezt hívják jognak, ezt hívják alkotmányosságnak. Nem a bibliai, vagy bármilyen magasztos elvek, hanem a jól felfogott, és jól artikulált érdekek vitték arra a közösséget, hogy alkotmányos kompromisszumokban fektessék le az együttélés minimumát. Pl. Ne (csak) azért ne öld meg a bevándorlót, mert az van a tízparancsolatban, hanem azért, mert kölcsönös hasznotok származik abból, ha békén megvagytok egymás mellett! "Az egyházak, akik eddig a konformista társadalomban, viszonylagos biztonságban szociális, karitatív tevékenységükkel létüket biztosítani tudták,... a nem keresztény vallások tagjai értékeiket »a saját keresztény felségterületükön« sem veszik komolyan. Akárcsak a társadalom egyháztól eltávolodott része." - írja még. Igen. Ez van. Ha beengedünk más vallásokat, és megengedjük a vallástalanságot, akkor más értékek is lehetnek fontosak mások számára. De inkább égettük volna meg őket?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!