Nesze, zabálj narancsot

„Ja, hogy majd fél év múlva jössz sírni. Ne gyere, hozzám legalábbis. Hány és hány levelet kaptam az ország minden tájáról, hogy szar az élet, hogy a fideszes kiskirályok visszaélnek a hatalmukkal, segítsünk, írjuk meg… Megírtuk utána jártunk, tartottuk a hátunkat, mikor betámadtak… Miért? Azért, hogy utána inkább vasárnap kimenjetek pörköltet főzni, és megvonjátok a vállatokat, hogy ja, szavazni? minek?

Minek?

Azoknak pedig, akik elmentek szavazni, de ott ül a jobber köd az agyukban… rátok nem haragszom, mert legalább felemeltétek a seggeteket valamiért… titeket inkább sajnállak. Talán még jobban is, mint magamat. Mert én tudom, mi jön. Te, aki narancsködben úszol, te most zabálj jó sok narancsot, tömjed magadba, mert hamarosan pénzed az nem lesz rá… és te, aki behabzsoltad Vona cukkerságát, kíváncsi leszek a fejedre, amikor te és a gyereked is ellenség lesztek. Ja, hogy nem tudod mi az objektív ellenség? Meg fogod tudni, ne aggódj! És te, boldogtalan kis maréknyi LMP-s! Esküszöm, tisztelem, hogy még hiszel valamiben. Akkor is, ha nektek külön megköszönhetjük a Fidesz kétharmadát, mert, ha kicsit kihúzzátok a fejeteket a zöldségesrekeszek közül és körülnéztek, akkor rájöttök, hogy hova vezet az a tetves nagy önérzet. Hiába dagad a belpesti tyúkmell, ha le fognak rágni, mint egy almacsutkát. Aztán pedig szépen, kézen fogva mehetünk együtt a komposztba… 

De én azt már nem várnám meg. ”