Orsolyák Attila: élmény

2013. február 09. 13:06

Kóstoltam a délután folyamán sokmindent a nagyoktól, de valahogy most egyikük sem okozott annyi örömet, mint Orsolyák Attila borai.

2013. február 09. 13:06
Ripka Gergely
Táncoló Medve

„A tokaji Orsolyák Attila-féle Istenhegy Kisbirtoknál töltöttem el a legtöbb időt a délután folyamán, nem is véletlenül. Nagyjából a borsor közepén jártam először náluk, s azt vettem észre az esemény vége felé, hogy egyre inkább egyetlen pince borai vonzanak vissza magukhoz. Két bort hoztak hivatalosan, hármat nem hivatalosan. A 2012-es Deák-dűlő hordóminta furmintja tiszta volt és fajtajelleges, hosszú és csiszolt ízű, amilyet nap mint nap keresek egy furmintban. Sok gyümölcs, sok ásvány.

Maradékcukra nem csekély, de helye van a borban. Csak tavasszal palackozzák, én holnap letölteném. Kóstolván egy arra járó, igen jó nevű tokaji borászt szólítottam le, hogy ezt nézze már meg ő is: telefonált közben, de nem bírta megállni, hogy ne jegyezze meg közben, hogy »Ez gyönyörű… gyönyörű.« (...)

Kóstoltam a délután folyamán Úrágyákat, Becsekeket, Szent Tamásokat, Mézes-mályokat, sokmindent a nagyoktól, de valahogy most egyikük sem okozott annyi örömet, mint az Orsolyák borok (helyzetüket súlyosbítja, hogy annak a bizonyos rózsaszín füzetnek éppen az ő standjuk mellett veszett nyoma…). Meg kell látogatnom őket! ”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!