Jogi segéderővé degradálják az Alkotmánybíróságot

2011. október 15. 13:46

A korlátállításban a Paczolay-féle bíróság nem lesz olyan aktív, mint a Sólyom László vezette testület volt a kilencvenes években.

2011. október 15. 13:46
Juhász Gábor
HVG

„Indítványroham teheti próbára az Alkotmánybíróságot (Ab) a közeljövőben: 2012 elején megszűnik a lehetőség, hogy bárki megtámadjon egy általa alaptörvénybe ütközőnek tekintett törvényt, a záróra előtt azonban még van lehetőség élni e joggal, a rendszerváltáskor meghonosított actio popularisszal. Más kérdés, hogy mi lesz e beadványok sorsa. Lehet, hogy december végéig döntés születik róluk, lehet, hogy nem, és így elenyésznek, és az is előfordulhat, hogy úgynevezett alkotmányjogi panaszként élnek tovább. Mindez újabb jel, hogy ez az Ab nem az az Ab.  Az 1989-ben megteremtett alkotmányőrség számára a halálos döfést persze már a 2010-es fideszes alaptörvénymódosítás-sorozat megadta, amikor gazdasági kérdésekben megcsonkították a testület hatáskörét. (...)


A korlátállításban a Paczolay-féle bíróság nem lesz olyan aktív, mint a Sólyom László vezette testület volt a kilencvenes években. Részint mert a Sólyom által a múlt szombati konferencián gyógyíthatatlan sebnek nevezett hatáskörcsonkítás miatt nem lehet, részint személyi összetétele miatt. Ennyiben teljes a Fidesz győzelme: az új Ab sokkal kevésbé lesz korlátja az éppen hatalmon lévők politikai akaratának, mint korábban volt az ugyanezt a nevet viselő testület.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 105 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Fakutya ezredes
2011. október 16. 09:40
A havegesek is idejarnak lajkolgatni? Eszem-faszom megall.
tarackos
2011. október 16. 09:06
Na igen, kérdéses mi értelme volt a tákolmányozásnak, ha közben lehetővé tették, hogy az alkotmányban foglaltakat -beleértve a történeti alkotmányt amit Paczolai rejtélyes és sötét fogalomnak titulált- figyelmen kívül hagyhassák. Ezzel teret engedjenek a korlátlan hatalmi önkénynek. Mindezt 20 évvel azután, hogy a magyar végre szabad lett...
Akitlosz
2011. október 15. 20:07
Mi a fene értelme, haszna van az alkotmánybíróságnak, ha úgysem lehet hozzájuk fordulni? Azért kérték ezt a változtatást az alkotmánybírók, mert lusták dolgozni.
Öreg
2011. október 15. 19:56
A régi alkotmányból az alábbiakra emlékszem: Láthatatlan alkotmány, aminek csak szelleme van, betűi nincsenek. Ez eredményezte, hogy az 56 utáni megtorlások- sortüzek és egyéb, meg a Rákosi alatti ÁVH-s rémtettek büntetlenül maradhattak. Jólétben meghaló gyilkosok és szadista vadállatok védelmét is ellátta a régi alkotmány, amit a bírók ki is használtak. Sólyom a fairnak tartott hozzáállásával megvédte azokat, akiknek- hasonlóan, mint más népirtóknak- a sitten kellett volna megrohadni. Ugyancsak ilyen kérdés a visszamenőlegessék kérdése. Ugye, 1945 után a kommunisták kijelentették, hogy aki ezután vagyont szerez, azt elvesszük, aki korábban szerezte vagyonát, az megtarthatja, mert ugye, a szerzett jog. Diplomás emberek vesztették el- visszamenőleg- a diplomájukat és lettek segédmunkások. Most meg az érdemtelenűl szerzett nyugdijakat -korai- nyugdijakat védi a régi alkotmány.Épp ideje volt a cserének.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!