Uzseka Norbert

2017. június 13. 11:00
A Mechanikus London a jobbak közé tartozik, amennyiben nem vész el a steampunk részletekben, de nem is merő divatlovaglásból használja.
2017. június 10. 9:22
Mondják, hogy a Luna az a sci-finek, ami a Trónok harca a fantasynek, és ebben jó adag igazság van.
2017. május 15. 9:09
Ender nem egyszerűen emlékezetes figura, de olyan mintakép, akinek viselkedése és gondolkodása néha messze túlmutat az átlagos emberekén, miközben gyakran emberségesebb is náluk.
2017. február 8. 9:04
Ez még mindig nem egy új, igazi Gaiman regény, de attól még pont ugyanolyan élvezetes olvasmány, mint kb. bármi, amit Neil valaha írt.
2016. november 24. 8:32
Bár nem érheti szó a cselekményt, hiszen kellően izgalmas, még ha vannak is előre sejthető fordulatai, a regény savát-borsát Maia személyisége adja.
2016. november 18. 8:36
Annyit azért már most leszögezhetek, hogy aki szereti Gaiman írásainak zömét, az akkor sem fog csalatkozni, ha kedvenc írónk az ő kedvenceiről vagy épp a saját ilyen-olyan élményeiről mesél.
2016. november 9. 10:21
A kínai származású, de amerikai Chiangnek összesen úgy 15 publikált írása van, csupa kispróza, és szinte mindegyiket jelölték különféle díjakra.
2016. október 20. 9:54
Valaha rég már megjelent magyarul ez a könyv Szofi és a HABÓ címmel, az új kiadásnak mindössze a nemrég mozikba került, Spielberg-féle film miatt más a címe, egyéb tekintetben megtartották Nagy Sándor hovatovább zseniális fordítását.
2016. augusztus 1. 8:29
Amennyiben a változatosság gyönyörködtet, akkor az EpicLine nevű képregénymagazin maga a hosszúra nyújtott, konstans orgazmus.
2016. július 15. 11:54
Ha egy ’57-es PKD regény ma is frissnek hat, és ma is tükörképe a világunknak, és a hatására ma is megkérdőjelezi az olvasó az általa tapasztalt valóságot, akkor az azt jelenti, hogy még mindig PKD multiverzumában élünk, és még mindig nem ébredtünk fel…
2016. június 6. 10:05
Azt persze látni kell, hogy ez a könyv elsősorban szórakoztatni akar, és jó pár olyan fordulat van benne, amit csak egy efféle történetben néz el az olvasó.
2016. június 1. 8:42
Talán úgy a 100. oldalnál jutott először eszembe, hogy nahát, Axl és a többiek egészen úgy beszélnek, mint Ishiguro szinte minden regényében szokás, szóljon bár angolokról vagy japánokról.