A britek is törvénnyel védik az idegen felvásárlásokat

Akvizícióvihar az Egyesült Királyságban

Egyre több felvásárlásra számítanak a jogi szakemberek az Egyesült Királyságban, miután a Cambridge-i központú, kibervédelemre specializálódó Darktrace-t  a Thoma Bravo amerikai magántőke óriás vásárolta fel, jelentette a City A.M.

Jon Gill, az Eversheds Sutherland ügyvédi vállalat munkatársa szerint, több ilyen tranzakcióra lehet számítani a következő hónapokban, mivel – többek között – az amerikai magántőke-óriások továbbra is tele vannak készpénzzel, miközben az Egyesült Királyság technológiai cégek árai továbbra is vonzóak maradnak.

Célpontban a technológiai vállalatok

Ami a technológiai szektort illeti, az alacsony árak és az akadálymentes felvásárlás kombinációja kiváló lehetőség a spekulatív befektetőknek, akik minél könnyebben igyekeznek hozzájutni különböző országok kritikus infrastruktúrájához.

Ahogyan azt korábban írtuk a Makronómon, manapság már nem elég csak a fizikai tőkét védeni, hanem

Nem is véletlen, hogy a keletről érkező felvásárlási ajánlatok már a koronavírus által okozta válság idején is elég kellemetlenséget okoztak világszerte a kormányok számára, akik rájöttek, hogy szigorúbban kell védeni a hazai vállalatokat attól, hogy a válság okozta gazdasági viharokban technológiai-politikai befolyásra törekvő külföldi államok szerezzék meg azokat, mégpedig alacsony áron, írtuk régebben a Makronómon.

Kínaiaké lett egy fontos brit chipgyár is

Az Egyesült Királyság is áldozata lett a spekulatív felvásárlási viharnak, hiszen tavaly júliusban a kínai Wingtech Technology alá tartozó Nexperia sikeresen vette át a legnagyobb brit mikrochipgyártót a Newport Wafer Fab-ot, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a nyugati világ valamilyen szinten önállóvá próbál válni a chipgyártás terén.

Ezért is lépett érvénybe idén január 4. a National Security and Investment Act, amely megadja a kormánynak a lehetőséget, hogy megakadályozza bizonyos brit cégek külföldi felvásárlását potenciális spekulatív befektetőktől.

Védeni kell a kulcsterületeket

A rendelet a gazdaság 17 területét azonosít kritikusként, ezáltal a kormány a védelmi és katonai technológia mellett számos ágazatban is ellenőrzés alá veheti a külföldi felvásárlásokat: ilyenek például a fejlett robotika, a mesterséges intelligencia, a nukleáris szektor, a közlekedés és a kvantumtechnológia.

Kwasi Kwarteng brit üzleti, energiaügyi és iparstratégiai államtitkár először júliusban akadályozta meg a Manchester-i Egyetemet, hogy kamera-technológiát adjon át a kínai Beijing Infinite Vision Technology-nak egy licenszszerződés keretében.

A továbbiakban pedig, a friss törvényre hivatkozva Kwarteng augusztus közepén bejelentette, hogy a kormány a nemzetbiztonsági kockázat csökkentése érdekében megakadályozta a bristoli székhelyű, elektronikával foglalkozó Pulsic Ltd átvételét a hong-kong-i Super Orange HK Holding Ltd-től.

A South China Morning Post szerint, a törvényjavaslat elfogadása utáni első három hónapban a brit kormány 222 felvásárlási esetet vizsgált meg, amelyből 17 további vizsgálatra került – ezen túlmenően a brit kormány becslései szerint évente 1000 és 1830 eset is vizsgálat alá kerülhet.

Viszlát angolszász szabadpiac

Ausztrália, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada az úgynevezett liberális piacgazdaság kapitalizmusmodelljének hagyományos képviselői. Ezt a modellt a piaci kapcsolatok és mechanizmusok dominanciája jellemzi, emellett az állam szerepe viszonylag minimális a társadalmi-gazdasági életben. Legalábbis elvileg, mert úgy tűnik, hogy a szabadpiac és szabadkereskedelem érdemeit hirdető nemzetek a valóságban nagyon keményen védik a hazai érdekeket és a kritikus fontosságú szektorokat is.

Ausztráliában például a Critical Infrastructure Centre-t (CIC) épp 2017-ben hozták létre a kínai befektetők fokozott érdeklődése miatt (megvették a kínaiak például az ausztrál darwini kikötőt, ami ráébresztette az ausztrál közvéleményt a kérdés fontosságára).

Az Egyesült Államokban pedig a Nemzeti Infrastruktúravédelmi Bizottság azonosított kritikusként tizenhat szektort, miközben Kanadában is komoly ellenőrzés alá kerülnek a külföldi befektetések, ahogyan azt korábban írtuk.

A koronaválság alatt ez a gyakorlat egyre inkább terjed a liberális piacgazdaságokban világszerte – hívtuk fel rá a figyelmet.