Megint mellényúlt Márki-Zay, szakmai kutatás morzsolta szét minimálbér-ellenes érveit

Szalai Piroska elemzése a Makronómon.

elemzése a Makronómon.

Magyarországon 1988-tól létezik minimálbér (a KSH nyilvános adatai között könnyen elérhető 1992-től) és 2006 óta garantált bérminimum, ami a szakképzettséget igénylő munkakörökben fizethető legalacsonyabb munkadíj. Jelenleg az unió 21 országában létezik, Ausztria, Dánia, Olaszország, Ciprus, Finnország és Svédország nem alkalmaz országos, egységes törvényekben rögzített minimálbér szabályozást. 

A minimálbér mindenhol emelkedik, de a növekedés mértéke nagyon különböző. Az unióban a legjelentősebb minimálbér emelések az elmúlt években az újonnan csatlakozott országokban voltak. Magyarország az elmúlt 12 évben az öt legnagyobb növekedésű ország egyike.

A környező országok közül Szlovákia 3,7 százalékkal, Csehország 6,6 százalékkal, Bulgária 9,2 százalékkal, Lengyelország és Románia pedig 14,3 százalékkal emelte a minimálbért, a többi országban jóval kisebb arányban emelkedett. Míg 2010-ben az unió legnagyobb, luxemburgi minimálbére vásárlóerő-paritáson közel hatszorosa volt a legkisebbnek, a bolgárnak, addig 2022-re már 2,5-szeresre közeledik várhatóan. Ez az arány is mutatja, hogy csökkennek a különbségek Európa nyugati és keleti fele között, azaz zárul az olló e tekintetben is.

A francia a háromszorosról 1,6-szorosra közeledik, Németországban pedig 2015 óta van csak minimálbér, azért ott a 2010-es szintet nem tudjuk vizsgálni, de 2022-ben 1,7-szerese lesz a hazainak.

 
Az idei év csaknem 20 százalékos emelése – amelynek hatására januártól a minimálbér 200 ezer forint és a garantált bérminimum 260 ezer forint lesz hazánkban – a rendszerváltás óta az egyik legnagyobb növekedés. A minimálbér 2001-ben és 2002-ben emelkedett ennél nagyobb arányban. Emlékszünk talán, hogy

A szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók legkisebb keresetét jelentő garantált bérminimum növekedése pedig a 2017-es 25 százalék után a második legnagyobb arányú. 

A mostani változtatás becslésem szerint kétjegyű nettó átlagkereset emelkedést indukál. Ez együtt fog járni a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők arányának további csökkenésével. Míg 2010-ben 31,5 százalék volt ez az arány, addig 2019-re a 17,8 százalékra mérséklődött, ami jóval alacsonyabb az unió 22 százalékos átlagánál, az egyik legnagyobb javulást produkáltuk a tagállamok között e tekintetben is. 

Reálérték

ahogy a fenti ábrán is látható. Ha csökken a reálérték, akkor csökken a vásárlóerő is, ha pedig nő, akkor többet tudunk vásárolni belőle.

1994 és 1998 között a Horn-kormány alatt, a Bokros-csomag idején 13,3 százalékkal, 2002 és 2010 között a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt pedig 2,5 százalékkal csökkent, az Orbán-kormányok alatt 1998 és 2002 között 85 százalékkal nőtt, 2010 és 2022 között pedig megduplázódott a minimálbér reálértéke. Azaz

a jobboldali kormányok alatt pedig jóval az inflációt meghaladó mértékben nőtt a minimálbér.

Átlagkeresethez viszonyított mértéke

A baloldali kormányok alatt csökkent a minimálbérnek az átlagkeresethez viszonyított aránya, míg a jobboldali kormányok alatt nőtt. Ha csökken az arány, akkor nő a távolság és a leszakadás, nyílik az olló a legkisebb és az átlagos keresetek között, ha nő, akkor közelednek a legkisebb keresetek az átlaghoz.

1994 és 1998 között a Horn-kormány alatt, a Bokros Csomag idején 2,1 százalékponttal (30,9 százalékról 28,8 százalékra), 2002 és 2010 között a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt pedig 4,5 százalékponttal (40,8 százalékról 36,3 százalékra) csökkent az arány, az Orbán-kormányok alatt, 1998 és 2002 között 12 százalékponttal nőtt (28,8 százalékról 40,8 százalékra), illetve 2010 és 2022 között pedig becslésem szerint 5 százalékponttal (36,3 százalékról várhatóan 41,3 százalékra) fog emelkedni. Azaz

a jobboldali kormányok alatt pedig összességében az átlagkereset növekedését meghaladó mértékben emelkedett, emelkedik a minimálbér.

Szegénységi küszöbhöz viszonyított mértéke

A szegénységi küszöb a háztartások összes jövedelméből számítható, a mediánjának – azaz a középső értékének – 60 százaléka. Ez a jövedelem nemcsak a munkából származó bevételeket tartalmazza, hanem a társadalmi (pl. nyugdíj, GYED, segélyek, stb.) és egyéb jövedelmeket (pl. tőkejövedelem, stb.) is. A különböző háztartásokra különböző mértékű. A KSH egy évvel később az Eurostat pedig két évvel tudja csak nyilvánosságra hozni ezeket az értékeket. Így például a 2022-es minimálbér megállapításakor a legutolsó ismert magyar adatunk a 2020-as, az uniós tagállamok esetében pedig a 2019-es, tehát a minimálbér megállapításakor a szegénységi küszöbbel történő összevetése csupán becsléseken alapulhat.

Jelenleg a KSH 2004-től közli a szegénységi küszöb értékeket egyszemélyes háztartásokra és kétgyermekes párok háztartásaira. 2004 és 2010 között, a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt mindkét háztartástípus esetén 3,3 százalékponttal csökkent a minimálbér szegénységi küszöbhöz viszonyított aránya (egy fős háztartás esetén 122,1 százalékról 118,8 százalékra, kétgyermekes párok esetén pedig 116,4 százalékról 113,1 százalékra). 2010 és 2020 között, az Orbán-kormányok idején 19,8 százalékponttal nőtt az egyszemélyes háztartások esetén (118,8 százalékról 138,6 százalékra), és 18,9 százalékponttal (113,1 százalékról 132 százalékra) emelkedett a kétgyermekes párok esetén.

Azaz a baloldali kormányok alatt a minimálbér csupán annyival növekedett, ami nem érte el a háztartások összjövedelme mediánjának az emelkedését, a jobboldali kormányok alatt pedig a medián összjövedelem növekedését meghaladó mértékben emelkedett a minimálbér.

Miket hallunk a minimálbérről az ellenzéktől?

1.    DK: Európai minimálbért

Az „európai” jelző a közvélekedésben általában magas színvonalút jelentett korábban. Mit is jelent jelen esetben az „európai” minimálbér? 

Az Európai Bizottság az európai minimálbérekre vonatkozó, az Európai Unión belüli munkavállalók tisztességes megélhetésének biztosítására szóló kezdeményezése nem arról szól, hogy mindenhol egységesítsék a legkisebb fizetés összegét, nem kötelezi a tagállamokat a törvényben előírt minimálbérek bevezetésére, és nem határoz meg közös minimálbérszintet sem.

A foglalkoztatásért felelős luxemburgi biztos november elején így nyilatkozott: „Természetesen nem fognak a munkavállalók minden országban azonos összegű minimálbért kapni.

Gondoljanak csak bele, ha holnaptól Bulgáriában ugyanakkora minimumfizetést kapnának a dolgozók, mint Luxemburgban, a bolgár gazdaság összeomlana.

Ez lehetetlen, és ez felelőtlenség is.”

A mostani javaslat elsősorban monitorozni akar. Az unió szeretné elrendelni, hogy a tagállamok készítsenek éves jelentést, amellyel az EU folyamatosan vizsgálhatja a tagállamokat. Figyelnünk kell arra, hogy ez a lépés ne vezessen majd a tagállamok önálló gazdasági mozgásterének csökkenéséhez.  

A javaslat a minimálbér mértékéről annyit mond csak, hogy igazodjon a szegénységi küszöbhöz és az inflációhoz. Ahogy korábban bemutattuk,

a szegénységi küszöbhöz mért arány a harmadik legmagasabb volt az unióban legutolsó adatok szerint, és 2010 óta az inflációnál jóval magasabb mértékben növekedtünk, amit a reálérték növekedése is mutat. 

2.    MSZP: „Az elmúlt években jóval kisebb ütemben emelték a minimálbért, mint ahogy az átlagbér nőtt. A Fidesz kormányzása dolgozói szegénységbe taszította Magyarországot.”

Az állítás valótlan, a korábban részletezettek szerint a minimálbér átlagkeresethez viszonyított aránya a baloldali kormányok alatt csökkent, míg 2010-től az Orbán-kormányok alatt nőtt.

3.    A baloldali miniszterelnök-jelölt szerint nem kell minimálbér, mert az csökkenti a foglalkoztatást

Ez egy szakmailag megalapozatlan állítás. Hazánkban az utóbbi 30 év legjelentősebb minimálbér emelkedései mindig a foglalkoztatás bővülésével jártak együtt. Továbbá idén kapott közgazdasági Nobel-díjat az az amerikai tudós, David Card, aki empirikus módszerekkel kimutatta, hogy a minimálbér emelése nem csökkenti a foglalkoztatást. Card tudományos eredményei is alátámasztják, hogy a jobboldali magyar kormányok gyakorlatának sikere nem a véletlen szerencse műve, hanem

4.    A főváros vezetője szerint a ciklus végére, 2026-ra legyen 200 ezer forint a nettó minimálbér

Budapest főpolgármestere az előválasztási kampányban beszélt erről. 2022-ben a minimálbér nettó értéke gyermekteleneknél 133 ezer Ft, ha első házas, akkor 138 ezer Ft, ha 25 év alatti, akkor 163 ezer Ft. Egygyermekesek esetén 143 ezer Ft, kétgyermekeseknél 173 ezer Ft, három- vagy többgyermekeseknél pedig 200 ezer Ft. A főpolgármester nem bontotta ki, hogy kiknek az esetében emelné a nettót kétszázezerre. Egy komoly veszélye mindenképpen van ennek az állításnak: nagy az esély rá, hogy csak névlegesen növelné, a vásárlóértékét nem.

Továbbá fontos hangsúlyozni, hogy ha a minimálbér bruttó értékét nem emeljük, akkor a minimálbérhez kötött egyéb juttatások sem emelkednek. Várhatóan a minimálbér bruttó értékének az eddigiekhez hasonló mértékű növekedése hatására pár év alatt nemcsak a nagycsaládosoknál éri el a minimálbér nettó értéke a kétszázezer Ft-ot.