Paolo Gentiloni volt olasz miniszterelnök, egyúttal az Európai Unió gazdaságpolitikáért felelős biztosa, még szeptemberi dublini látogatása előtt nyilatkozott a The Irish Times lapnak, többek között rámutatva a neoliberális válságkezelő gazdaságpolitika, azaz a megszorítások kudarcára és arra, hogy a hasonló politikákat a jövőben is el kell kerülni.
Teljesen tévesnek ítélte meg Paolo Gentiloni a 2008-as válság kapcsán bevezetett megszorító intézkedéseket, amelyeknek főleg a dél-európai államok voltak legnagyobb áldozatai. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már 2013-ban is beismerte, hogy e válságkezelési módszer több kárt okozott, mint hasznot Görögország számára, ennek ellenére két évvel később újabb „megmentő csomag” és további megszorítások érkeztek a dél-európai államba.
A volt olasz miniszterelnök a The Irish Times lapnak nyilatkozva többek között elárulta, hogy a neoliberális válságkezelési gazdaságpolitika – amely adóemeléseket és bércsökkentéseket tartalmazott – tovább húzta a recessziót, így a válság kirobbanása után további hét-nyolc évig kellett a negatív utóhatásokkal küzdeni.
A közgazdász kiemelte, hogy fontos lenne elkerülni ennek a megközelítésnek a megismétlését, amelynek eredményeképpen az állami beruházások egy évtizeddel ezelőtt szinte nullára süllyedtek az Európai Unióban. Hozzátette, hogy a jövő kihívásaina, például a klímaváltozásnak a leküzdése érdekében az állami beruházások ösztönzése rendkívül fontos lesz.
Az ír lap szerint Gentiloni megjegyzései az EU gazdaságpolitikai szemléletváltását tükrözik, ennek a jelenlegi válságkezelés alatt is tanúi lehettünk.
Tegyük hozzá: Magyarország Európában elsőként utasította el a nemzetközi szervezetek, köztük Brüsszel által kényszerített megszorítási politikát 2010 után, azonban akkor még komoly kritikákat kapott ezért. A koronaválságban azonban már az egykori magyar álláspont vált az általánosan elfogadott stratégiává. Meglepő ugyanakkor, hogy a gazdasági szakterület nemzetközi vezetőiként feltűnni kívánó
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Orbán Viktor győzelmét harsogja a francia Libération.
Brüsszelben a globalisták, vagy Budapesten a szuverenisták.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Az NRC részletesen bemutatja az Európára is ható magyar konzervatív mozgalmat.
Hogyan szavazunk júniusban? Miről szól ez az egész? Összeszedtük, mit érdemes tudni a 2024-es az EP-választásról.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
Valószínűleg a közelmúltban készült a felvétel.
