Ázsiában izgalmasabb befektetés az adatközpont, mint az ingatlan

Olyannyira, hogy 2020-ban míg a kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos tranzakciók volumene csökkent, addig az adatközpontok piacán csaknem 2,2 milliárd dollárra nőttek a beruházások, szemben a 2019-es 500 millió dolláros teljesítménnyel.

De mire jó egy ilyen központ?

Az adatközpontok meglehetősen különböznek a leggyakoribb kereskedelmi ingatlantípusoktól, mint az irodaházak vagy bevásárlóközpontok. A vállalkozásokat a világ többi részével összekötő digitális infrastruktúra kulcsfontosságú eleme, mely a tulajdon, az energia és a technológia egyedülálló kombinációját alkotják.

Olyan feladatokért felelősek, mint a biztonsági mentés, helyreállítás, valamint a hálózatépítés. Ezek a központok webhelyeket is üzemeltetnek, e-maileket kezelnek és üzenetküldő szolgáltatásokat működtetnek, emellett támogatják a felhőtárolási alkalmazásokat és az e-kereskedelmi tranzakciókat is.

Európa és Ázsia, az adatközpontok Mekkája

Európán belül számos országban találkozhatunk fejlett adatközpontokkal, de a legnagyobbat Londonban találjuk. A létesítmény világszínvonalú szolgáltatásaival és teljesen felszerelt épületével egy ellenálló otthont biztosít az informatikai infrastruktúra számára. Nem mellesleg 100 százalékig megújuló energiaforrásokat alkalmaznak, így az energiát a szélből, vízből és a Napból nyerik. 

Ha pedig Európán kívülre tekintünk, ma Délkelet-Ázsia, azon belül is Szingapúr jelenti a legvonzóbb területet egy ilyen üzlet lebonyolítására. Fejlett informatikai infrastruktúrát, szerverpiacot és szünetmentes tápegységeket biztosítanak, nem utolsósorban pedig az alacsony adó is vonzó célponttá teszi. Emellett ez a terület rendelkezik a legnagyobb tengeralatti kábel koncentrációval egész Ázsiában, katasztrófamentes földrajzi helyzetével. Stabil politikai és vállalkozásbarát légkörével számos szervezetnek egyértelmű választásként szolgál.

Nem minden ország tudja biztosítani a megfelelő erőforrásokat

Minél több adatközponttal rendelkezik egy ország, sajnos annál nagyobb az általuk generált szennyezőanyag mennyisége is, hiszen ezen létesítményeknek a nap 24 órájában üzemelniük kell, akkor is, amikor épp nincsenek használatban. Ez a villamos energia tömeges felhasználását vonja maga után, amely legtöbb esetben fosszilis, nem megújuló tüzelőanyagokra támaszkodik.

A másik nagy kihívás az olcsó és megbízható áramellátáshoz való hozzáférés, legfőképpen azért, mert az adatközpontok működtetésének legnagyobb költsége gyakran maga a villamos energia. Emellett biztonsági generátorokat és több adatútvonalat is alkalmazni kell, hogy biztosítani tudják a szünetmentes áramellátást.

Talán itthon ez jelentheti a legnagyobb problémát, hiszen egyelőre még nem rendelkezünk olyan mennyiségű megújuló energiaforrást biztosító rendszerrel, mellyel egy ilyen nagy létesítmény megállás nélkül, magas hatékonysággal tud működni.

A következtetéseket levonva elmondhatjuk, hogy egy ilyen központ létesítése és fenntartása rengeteg  (zöld) energiát és pénzt igényel. És bár Magyarországon találkozhatunk modern adatközponttal Budapesten is, egyelőre nem szaporodnak gomba módjára az országban. Ha pedig ebből az iparágból mi is profitálni szeretnénk, olyan megoldásokra lesz szükség, mellyel fenntarthatóan és környezetbarát módon biztosítható az adatok megfelelő kezelése. 

A cikk szerzője Pál Fanni.