Új „okos” világ épül: az IoT térhódítása a járvány alatt is folytatódott

Mi is az IoT pontosan?

Az IoT szószerinti fordítása Dolgok Internete, de ez magyarul elég furcsán hangzik, és nem is túl kifejező. Találóbb lenne esetleg az Okos Hálózat elnevezés. Arról van szó ugyanis, hogy minden olyan termék beletartozik az IoT csoportba, amely más eszközzel vagy eszközökkel kétirányú kommunikációt folytat. 

A működés közben keletkező adatokat, információkat képes más eszközökhöz eljuttatni és megosztani azokkal. Így tehát lehetnek ezek számítógépek, monitorok, hangfalak, tabletek, telefonok, tévék, de akár hűtőszekrények, vasalók, konnektorok, villanykörték, traktorok, napelemek, akkumulátorok, ventilátorok, sőt még virágcserepek vagy wc-k is. 

Szintén IoT-nak tekinthetünk minden olyan nagyobb rendszert, mely több kisebb alrendszert foglal magába. Ezáltal beletartozik az okos ház, okos gyár, okos teniszpálya, vagy bármilyen intelligens elosztó hálózat. Már folynak kísérletek olyan okos városokkal és okos szigetekkel, ahol minden mindennel összefügg, együttműködik és kommunikál. Elképzelhető, hogy hamarosan mindnyájan ilyen településeken fogunk élni, egy szép új okos világban.

Miért hasznos az IoT?

Ezek a technológiák azt ígérik nekünk, hogy kényelmesebb életünk lesz, megszabadulunk temérdek unalmas és fárasztó feladattól és gondolkodnivalótól, és rengeteg időt, pénzt és energiát takaríthatunk meg. Az már persze más kérdés, hogy ezáltal végül tehetetlen, lusta és gondolkodásra képtelen fajjá silányulunk, vagy valóban jól használjuk ki az okos technológia előnyeit. 

Természetesen, ha láttunk már néhány sci-fi-t, akkor tudjuk, ennek a kényelemnek lehetnek veszélyei is. Bár tény, hogy az ellenünk forduló hűtőszekrények és a lázadást szító vasalók mellett reálisabb veszély egy, az életünket megbénító, akár átmeneti káosz, a hálózat elemei közötti kapcsolatok megszűnéséből fakadóan. 

IoT 2020-ban

A korona vírus a vártnál kisebb mértékben csökkentette ezeknek az okos technológiáknak a növekedését a tavalyi évben.

Ahogy az 1. ábrán látható, az alábbi 14 cég, mely nyilvánosságra hozta adatait, szinte mind visszaesést tapasztalt az első félév forgalmában, a járvány következtében. Ennek ellenére a cégek nagyjából fele 20 százalékos növekedést tudott elérni az év végére, nagyrészt a szigorú lezárások második félévben bekövetkező részleges feloldásának köszönhetően. A China Telecom kiemelkedő, több mint 50 százalékos növekedése nyilván annak is köszönhető, hogy náluk az év kisebb részét érintették a vírus okozta korlátozások. 

Ezzel szemben a bevételek növekedése lelassult, és a szolgáltatók összes telekommunikációs bevételének csupán töredékét köszönhetik az IoT-nak. Az elemzést nehezíti, hogy míg a forgalmat illetően 14 cég szolgáltatott adatokat, addig a bevételek kapcsán tavaly csak 6 cég adatait ismerhettük meg, mert többen, köztük a Vodafone és a Verizon még 2019-ben beszüntette az adatszolgáltatást ebben a témában. 

Ahogy látható, mind a hat vállalat képes volt növekedést elérni a bevételeiben, de azok üteme több százalékkal esett 2019-hez képest. A válság különösen érzékenyen érintette azokat a cégeket, akik az autógyártó vagy más ipari szektortól függnek, hiszen ezeken a területeken jelentős volt a visszaesés a járvány miatt. 

2021 még nem a megváltás éve lesz

Bár az oltások terjedésével a vírus által okozott nehézségek várhatóan csökkenek majd, a piac a számítások szerint csak a második félévben kezd valóban helyreállni. Így robbanásszerű növekedés nem várható ebben az évben sem, így számos vállalat számára csak a 2019-es növekedési szint elérése lesz megvalósítható. Az IoT technológia számára idén fejlődési és terjeszkedési lehetőséget elsősorban a magánhálózatok, az egészségügy és az intelligens épületek területe jelenthet. 

A cikk szerzője: Papp Helga