„A közelmúltban olyan volt a mesterséges intelligencia, mint Columbo felesége: mindenki beszélt róla, de senki sem látta. Mára azonban a mindennapjaim részévé vált a technológia, például a számlázásban automatikus felismeréssel segíti a munkámat” – jegyezte meg Baja Sándor, a Randstad munkaközvetítő ügyvezető igazgatója a munka jövőjéről szóló rendezvényen. A jövő már az ajtónkon kopogtat és olyan új kérdéseket szegez nekünk, melyekre a legtapasztaltabb munkapiaci szakemberek is csak nehezen tudnak válaszolni. A Makronóm gazdasági portál és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem november elején a HR szakma két elismert képviselőjét hívta meg, hogy nyilvánosan vitassák meg a munkapiac legégetőbb kihívásait. Beszámolónk első része.
2019. november 20. 14:42
p
0
0
23
Mentés
A Robo Sapiens felemelkedése
„A robotika a tűznek a jelentőségével vetekszik. Az ipari forradalmat annak idején a tűz ereje hajtotta, és most a mesterséges intelligenciával vagyunk hasonló helyzetben” – nyitotta meg az előadást Lovászy László, kiemelve, hogy Kelet-Európában a következő néhány évben megháromszorozódik a robotok száma.
„Kínában már van olyan gyár, ahol robotok végeznek minden munkafolyamatot, az alacsonyan képzett humán dolgozók pedig a mesterséges intelligenciát fejlesztik; elmondják az MI-nek, hogy mit látnak a monitoron, a robot pedig tőlük tanul” – vetítette előre a robotvezérelt gazdaság képét Lovászy.
Az ábrán a tízezer dolgozóra jutó ipari robotok száma látható 2017-ben. Jól látható, hogy javarészt Európa, Észak-Amerika, és Kelet-Ázsia alkalmaz robotokat.
Robotok a vádlottak padján
2016-ban limitált jogi státuszt adott az Európai Parlament a robotoknak, ami azt jelenti, hogy a robotokat már be lehetne perelni, még ha a jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottság állásfoglalása egyelőre nem is kötelező– ismertette Juhos Andrea. Szerinte olyan kérdések foglalkoztatják jelenleg az uniós jogi szakértőket, hogy mi történjen akkor, ha a robot valami kárt okoz. Vajon a robot munkáltatója legyen felelősségre vonható, vagy a robot gyártója?
Baja Sándor szerint az igazán bonyolult kérdés az önvezető autók körül körvonalazódik. Hogy döntsön a mesterséges intelligencia, amikor a gázolásos baleset már elkerülhetetlen, és több kimenetel közül választhat? A gyereket üsse el, vagy a nagymamát, esetleg rántsa félre a kormányt és a sofőrt sodorja veszélybe? Feloldhatatlannak látszó erkölcsi dilemmák feszülnek a technológia mögött.
Ma már naponta kerülnek elő videók az önvezető autók volánja mögött mély álomban lévő sofőrökről. Egyre égetőbb kérdés, hogy a mesterséges intelligencia milyen prioritásokat állít fel egy baleset esetén.
Kitt, maradj a kocsiban!
Juhos Andrea szerint izgalmas változásokat hozhat az önvezető technológia, hiszen kényelmesen lehet majd az anyósülésen hátradőlve tenni-venni, miközben az autó hasít előre; Facebookozhat az ember, olvashat, írhat, vagy amihez éppen kedve van. Viszont felmerül a kérdés, hogy ha nem az ember vezeti az autót, akkor felelősségre vonható-e, ha a járműve balesetet okoz?
Jelenleg egy karambol esetén a károsultnak hónapokat kell várnia, mire a biztosítási társaságoktól pénzhez jut. A szakértő biztos benne, hogy ez a jövőben nagyon sokat fog változni az autókra szerelt szenzorok elterjedése miatt. A szenzorok olyan gyorsan azonosítják majd a kár mértékét, hogy akár órákon belül megkaphatjuk a biztosítási pénzt, még mielőtt kiérne a kárszakértő. Szerinte a kárszakértő szakma emiatt meg is fog szűnni.
A többfunkciós beszélő autó már nem is tűnik olyan távolinak.
Jogokat a robotoknak?
„Ma ott tart a mesterséges intelligencia, hogy emberek tanítják a robotokat. De mi van akkor, ha a robotot rossz dolgokra tanítják az emberek? Lehet-e egy robotot zaklatni, kizsákmányolni?
Hova forduljon a robot, ha zaklatják, vagy a robot környezete ha látja, hogy a robotot zaklatják?”
– mutatott rá Juhos Andrea a robotokkal kapcsolatos hiányzó joggyakorlatra.
Baja Sándor nem látja ilyen bonyolultnak a robotok jogi kérdéseit. Szerinte annyira gyorsan fejlődik a mesterséges intelligencia, hogy követni is nehéz az újdonságokat, így nem valószínű, hogy lehetséges jogi szabályozást írni rá. Ráadásul olyan sokat vitatott kérdésekre kellene választ adnunk, minthogy mi a tudat.
Zaklatásnak számít-e egy cselekedet, ha a robot nem érzékeli annak?
A robotokat a végletekig kizsákmányoló világot tár elénk a Westworld című sorozat.
Lovászy László is állást foglalt a robotzaklatás kérdésében. Szerinte fontos szempont, hogy a robot öntanuló-e, és mint olyan, képes-e úgy fejlődni mint egy gyermek? Ha a robot „felnőttkorba” lép, akkor azt kell mondani, hogy nem a programozója felelős érte, hanem saját maga felelős önmagáért” – vetette fel azt, hogy a cselekvőképességhez lehetne kötni a robotok jogait, az emberek joggyakorlatához hasonlóan, tehát a „gyermekkorban” lévő robotért még a tulajdonosa lenne a felelős. Szerinte zaklatás akkor valósul meg, ha emberi tudattal is rendelkezik a gép, amitől messze vagyunk.
A robotok zaklatása ihlette az alábbi szórakoztató kamuvideót is:
(Címlapkép: Oláh Dániel)
Ne maradjon le eseményeinkről, kedvelje a Makronómot!
Kevés jelenség formálta olyan mélységben a Homo sapiens világát, mint az épület, amit gyárnak nevezünk. Az utóbbi évtizedekben a szolgáltatások felemelkedésével a gyártást sokan lesajnálták, ám a geopolitikai viharok következményeként most visszatér a kormányzás középpontjába.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nagy sajtóvisszhangot kiváltó tanárképző kara. Miért van rá szükség? Milyen lesz a jövő tanárképzése? Nánay Mihály történésszel, az intézmény rektori megbízottjával a kritikákról és a célokról beszélgettünk.
A hétvégi iráni agresszió Izraellel szemben egy figyelemre méltó mellékjelenséget hozott: az Elon Musk tulajdonában lévő mesterséges intelligenciás chatrobotja, az X, az incidens előtti héten egy olyan hamis videóhírt hozott létre, amiben iráni rakéták csapódnak be az izraeli területekre. Felvetődik a kérdés: vajon a gépi intelligencia képes lehet-e valamiféle „jóslásra”?
Nyitott, ugyanakkor kritikus füllel kell hallgatnunk a jogvédők követeléseit, s hasonló szellemben megvizsgálni a nemzetközi bürokraták és bírák döntéseinek megalapozottságát – mondja Pier Paolo Pigozzi, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan kinevezett nemzetközi rektorhelyettese.
Nem nehéz megjósolni: a Bayer Leverkusen lesz az Európa Liga-finálé egyik résztvevője.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 23 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
jóember
2020. február 03. 13:15
"Hogy döntsön a mesterséges intelligencia, amikor a gázolásos baleset már elkerülhetetlen, és több kimenetel közül választhat? A gyereket üsse el, vagy a nagymamát, esetleg rántsa félre a kormányt és a sofőrt sodorja veszélybe? Feloldhatatlannak látszó erkölcsi dilemmák feszülnek a technológia mögött."
"Egy több szereplős baleset esetén a vétkest kell elütnie és nem a szabályosan haladót. Hol van itt dilemma?"
Fatális tévedés!!
Ha van döntési lehetőség és megtörténik a döntés akkor az nem baleset, hanem szándékos gázolás!
Mert nincs szándékos baleset, csak baleset van.
A gépek, legyenek akármennyire intelligensek is, csak az algoritmusuk szerint tudnak működni, semmi több.
A döntési képességhez értékrend is társul. Ez az, aminek alapján a döntés születik.
Értékrendje csak az embereknek lehet, de ez, mint tudjuk, társadalom függő. Akár egymásnak ellentmondó értékrendek is lehetnek, ez csak attól függ hol és mikor él az ember.
A gépeknek nem lehet értékrendje, ez kizárt!
A fent idézett dilemma nem dilemma. Tehát, ha beleprogramozzák, hogy kit válasszon, vagyis, hogy kit üssön el az csakis a programozó értékrendje szerint történhet és így már szándékosságról van szó.
Az embernek általában nincs ideje gondolkodni amikor bekövetkezik a baleset, az algoritmus viszont a másodperc törtrésze alatt dönthet, hogy a merre rántja el a kormányt.
FELHÍVÁS A LIGET BUDAPEST PROJEKT MEGMENTÉSÉÉRT
https://www.peticiok.com/felhivas_a_liget_budapest_projekt_megmenteseert
ÍRD ALÁ, KÜLDD TOVÁBB!
ELŐRE AZ EGYMILLIÓ ALÁÍRÁSÉRT!
Ez a probléma nem személy autóknál vetődik fel élesen, mert ebben nyilvánvalóan utasként ott ül az ember, hanem a haszonjárműveknél. Az autonóm jármű fejlesztés leginkább ezt az ágazatot célozza, itt hoz jelentős gazdasági előnyt az alkalmazása.
Egyrészt előnyökkel jár az alkalmazása, másrészt pokoli rombolást képes véghez vinni egy ilyen meghibásodott vagy meghekkelt kamion.
Nehéz eldönteni, hogy mi legyen, meddig szabad elmenni.