Nagybányaiak a Vajdaságban – sok évtizedes adósságot törlesztenek

Nyitókép: Iványi-Grünwald Béla: Nagybányai táj, Lángoló ősz II., részlet (1908–1909)

A Szabadkai Városi Múzeum tárlata nem csak azért kuriózum, mert ismét ráirányítja a megérdemelt figyelmet a modern magyar festészetet alapjaiban meghatározó nagybányai iskola alkotóira. Hanem mert ezen alkotók ez idáig csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem látott munkáiból, 

A nagybányai festőiskola évtizedeken át jelentette a művészgenerációk felemelkedésének bölcsőjét. A telep alapítói, Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Iványi-Grünwald Béla, Réti István és Thorma János a mai napig megkerülhetetlen szereplői a magyar művészettörténetnek, az itt született alkotások pedig több nagy európai gyűjtemény megbecsült darabjai. 

A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány által, a Közép-európai örökség program keretében életre hívott kiállítássorozat kapcsán, amely most Nagybánya és Marosvásárhely után érkezett harmadik állomásához, Pacsay-Tomassich Orsolya, az alapítvány főigazgatója úgy fogalmazott, „a nagybányai festőiskola új korszakot nyitott a magyar művészettörténetben, több nemzedéknek biztosított teret a szabadban való és egyben szabad alkotásra, a festők közül sokan nemzetközileg is elismertté váltak. A Közép-európai örökség program célja ezen korszakváltó gondolkodás bemutatása, hogy országhatárokon túl is közösségi értékké, összetartó erővé formáljuk a kulturális örökségünket.”

A tárlat kurátora, Korani Eleni, aki egyben az Ernst Galéria tulajdonosa is, a Mandinernek azt mondta, a Vajdaságba érkezni ezzel a kimagasló válogatással különös jelentőséggel bír, „sok évtizedes adósságot törlesztünk vele”. Beszélt arról is, hogy az erdélyi kiállításoknak óriási visszhangja lett határon túl és itthon is. Utána számos kérés, megkeresés, érdeklődés érkezett hozzájuk, ami „több mint megható volt. Érezni a szeretetet és annak a felelősségét, hogy igenis mennünk kell tovább”.  

Annál is inkább, mert szerinte a nagybányai festők kulturális örökségünk, a magyar művészet „utazó nagykövetei” a világban. Alkotásaik számos magyar és nemzetközi magán- és közgyűjtemény megbecsült darabjai. 

– foglalta össze a töretlen népszerűség okait a kurátor.

Hozzátette, hogy a Nagybánya vándorkiállítás koncepciója minden helyszínen más és más, ami egyrészt lehetőséget teremt az új, korábban nem látott alkotások bemutatására, másrészt reflektál a helyi kulturális sajátosságokra. A szabadkai tárlaton így nem csupán a megszokott tájképek, hanem város- és életképek is nagyobb arányban jelennek meg. 

Köztük 16, a korábbi állomásokon nem szerepelt mű, fókuszba állítva a vajdasági gyökerekkel bíró Pechán József lenyűgöző munkásságát. Az alkotók névsora amúgy is impozáns: Ziffer Sándor, Patkó Károly, Czóbel Béla, Ferenczy Károly, Tihanyi Lajos, és még sorolhatnánk. Tihanyi Kornstein Egon hegedűművészről készült portréja ráadásul művészettörténeti szempontból is kiemelt értéket képvisel, hiszen Kornsteinnek köszönhetően valósulhatott meg az 1918-as belgrádi magyar képzőművészeti kiállítás, amely a korabeli feljegyzések szerint a legszebben prezentálta a modern művészetet, illetve mutatta be külföldön a korszak magyar kiválóságait.  

A szabadkai helyszínt követően várhatóan további állomások jönnek, és a tervek szerint a jövőben több európai országban is lehetőség nyílik megismerni a nagybányai festők remekműveit.  

Vadak voltak-e a nagybányai neósok?

Ninkov K. Olga PhD művészettörténész, a Szabadkai Városi Múzeum muzeológusa, fő kutatási területe az ikonográfia, illetve a vajdasági művészet jellegzetességei. Előadását a nagybányai művésztelep vajdasági résztvevőiről május 28-án, 18 órai kezdettel tartja.  

Barki Gergelyt a nagyközönség leginkább a feltáratlan képek kutatójaként ismeri, akinek nevéhez fűződik Berény Róbert Alvó nő vázával című festményének a felfedezése egy hollywoodi film díszletei között, a formabontó történet bejárta az egész világsajtót. Barki Gergely kutatója továbbá azon művészeknek, akik Nagybányáról indultak majd a világ legnevesebb festőivel alkottak együtt Párizsban és Berlinben. Az elmúlt években pedig a Nagybányán is festett művész házaspár, Galimbert Sándor és Dénes Valéria életművét tárta fel, így a szabadkai tárlaton ebbe a témába is betekintést nyerhetnek a látogatók. Előadása június 15-én, 17 órakor veszi kezdetét Fauv-ok, azaz Vadak voltak-e a nagybányai neósok? címmel.