Olaf Scholz a brüsszeli törvényhozók nagyobb nyilvános ellenőrzésére szólított fel, szerinte „segítené a demokráciát”, ha az európai közvélemény előtt Brüsszel megindokolná, mit miért tesz.
Nyitókép: Olaf Scholz (Michael Kappeler/dpa-Pool/AFP)
Olaf Scholz német kancellár tegnap egy berlini konferencián az uniós intézmények elszámoltathatóságának hiányát bírálta, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyilvánosságnak nemcsak a nemzeti kormányokat,
de az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet is felelősségre kell vonnia a döntéseiért
– írja az Euractiv. Mondta mindezt akkor, amikor a balközép szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális szabad demokraták (FDP) alkotta kormánykoalíciójának a júniusi uniós választások előtt egyre csökken a népszerűsége.
A kancellár az uniós politika szorosabb ellenőrzésére szólított fel, és úgy fogalmazott:
„Amikor valamiről a Tanács [azaz az uniós országok], a Bizottság és az [Európai] Parlament egymással egyetértésben megállapodnak, a legjobb esetben is a nemzeti kormányokat szidják olyan dolgokért, amelyeket azok nem kértek.”
Példaként említette az Európai Bizottság állítólagos túlszabályozó tevékenységét, amelyet a testület Scholz fő politikai riválisa, a konzervatív CDU-elnök, Ursula von der Leyen irányítása alatt folytat.
Eközben a németországi ellenzéki pártok Scholz koalícióját okolják Németország időszakos gazdasági gyengeségéért, illetve a túlzott bürokráciát kifogásolják. A kancellárra pedig még nagyobb nyomás nehezedik amiatt, hogy nemrégiben a nagy hatótávolságú német Taurus rakéták Ukrajnába történő szállítása ellen is tiltakozott. A keddi rendezvényen ezt a rakétákról szóló vitát is „nevetségesnek” és „kínosnak” nevezte, emlékeztetve a jelenlévőket,
hogy Németország Kijev második legnagyobb segélyezője,
és hangsúlyozva, hogy büszke a „megfontolt” döntéshozatalra.
Scholz elkeseredett megjegyzései – áll a cikkben – azt a látszatot keltik, mintha a saját felelősségéről és szorult helyzetéről próbálná elterelni a figyelmet; azt is kijelentette például, hogy „a tagállamok kénytelenek voltak tárgyalni és végül aláírni a nem kívánt uniós aktákat, hogy elkerüljék a rosszabbat”.
Bár minden országnak van szavazata az uniós jogalkotási folyamatban, a kormányok többször is tüzet nyitottak az „uniós intézményekre”, amelyek állítólag az ő álláspontjuk figyelembevétele nélkül döntenek. Ugyanakkor számos esetben előfordult már az is, hogy a nemzeti kormányok addig blokkolták az uniós jogalkotást, amíg az EU-intézmények nem reagáltak a felvetett aggályaikra.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
A korábbi lengyel elnök a migrációval szembeni fellépése miatt méltatta a magyar miniszterelnököt.
Orbán Viktor győzelmét harsogja a francia Libération.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
