Németország az ukrajnai háború kezdete óta sok területen elvágta magát korábbi keleti importjától, különös tekintettel az orosz gázra, amely a német ipar egyik fő meghajtóereje volt az elmúlt évtizedekben. A berlini kormány számos területen támogatja az Oroszország elleni szankciókat, és a korábban teljesen nyitott német-kínai együttműködésbe is korlátokat hozna be.
A németek ugyanakkor nem tudnak teljes mértékben elszakadni a keleti importtól. Többek között éppen a zöld ideológia alapján meghirdetett
energiapolitikai fordulathoz (Energiewende) van szükségük arra, hogy Keletről hozzanak be nyersanyagokat az új infrastruktúra felépítéséhez.
Mint arról a Tagesschau ír, akár szélkerekekről, akár napelemekről vagy elektromos autókról van szó, Németországnak fém nyersanyagokra van szüksége az előre lépéshez, és ezeket a fémeket importálva tudják beszerezni. Mint a lap írja, 2023-ban a német áramszükséglet majdnem 60 százalékát „ökoáramból” fedezték, vagy a szél-, víz- és napenergiából, valamint biomasszából, és ez új rekordot jelent.
A fordulathoz azonban először nyersanyagokra, többek között ritkaföldfémekre van szükség, amiket többek között a szélkerekek turbináihoz, az elektromotorokhoz, a katalizátorokhoz, az elemekhez, akkumulátorokhoz és a LED-lámpákhoz is felhasználnak.
De, mint a Tagesschau írja: van itt egy probléma.
A ritkaföldfém-igény 89 százalékát Kínából importálja Németország,
ami extrém függőséget jelent egy érzékeny szektorban. Kína pedig nem fél használni a kereskedelmi fegyvert: 2010-ben egy időre leállították a ritkaföldfémek kivitelét, tavaly pedig a gallium és a germánium exportját függesztették fel, miközben Amerikával állt konfliktusban a mikrochipek terén.
Oroszország a másik hatalom, aminek Németország ki van téve: a palládium és a vanádium ugyanis onnan érkezik, és az elektronikától a fogorvoslásig, a mobiloktól az e-autókig mindenféle területen felhasználják őket. A palládium 42 százaléka érkezik globálisan Oroszországból; a vanádium 98 százaléka pedig Kínából, Oroszországból és Dél-Afrikából.
Németország most válaszút előtt áll a Tagesschau szerint: ahhoz ugyanis, hogy ezen függőségeit csökkentse Németország,
két dolgot tehet, hazai bányák nyitását és az újrafelhasználás erősítését.
Egyébként, mint a lap megjegyzi, épp tavaly Svédországban fedezték fel Európa legnagyobb ritkaföldfém-készletét, amihez még nem nyúltak hozzá. Lítium is van a Rajna völgyében Basel és Frankfurt közelében. Ennek kitermeléséhez viszont a német radikális környezetvédelmi hozzáállást kellene valószínűleg újragondolni.