Kim Dzsongun hosszú évtizedek észak-koreai politikájával szakított, ami egyes elemzők szerint azt jelzi, hogy háborúra készül, míg mások szerint csak védekező pozíciót próbál felvenni.
Az elmúlt hetekben Kim Dzsongun észak-koreai diktátor váratlanul megváltoztatta országa Dél-Koreával kapcsolatos több évtizedes politikáját: kihirdette, hogy Észak-Korea nem törekszik többé a megbékélésre és az újraegyesítésre szomszédjával– számolt be a CNN.
Észak-Korea „nem akar háborút, de nem fogja elkerülni”
– jelentette ki Kim egy politikai összejövetelen a múlt hónapban a KCNA állami hírügynökség szerint. Ha háborúra kerülne sor, az ország célja „a Koreai Köztársaság elfoglalása, elnyomása és visszaszerzése, valamint a köztársaság területének leigázása” – tette hozzá.
Az elmúlt időszakban Észak-Korea újabb fegyverkísérleteket hajtott végre és „háborús előkészületeket” jelentett be válaszul Amerika állítólagos „konfrontációs lépéseire”. Az ország tapasztalt megfigyelői között vita alakult ki: vajon mi lehet a diktátor szándéka? Robert Carlin és Siegfred Heckler neves szakértők a 38 North nevű, Észak-Koreával foglalkozó kiadványban azt írták, hogy
Kim Dzsongun „stratégiai döntést hozott, hogy háborúzni fog”.
A CNN leírja: más szakértők nem értenek egyet ezzel, mert úgy gondolják a diktátor tudja: egy eszkaláció a biztos bukáshoz vezet.
Ezt is ajánljuk a témában
„Néhány tucat nukleáris robbanófej elég arra, hogy a földi élet jelentős részének a végére pontot tegyen” – mondta Máthé Áron történész a Mandinernek.
Kim ismert a provokációiról, és az elmúlt években jelezte, hogy Dél-Koreával kapcsolatban megváltoztatja a politikáját.
Szakértők szerint azonban a mostani lépések annak köszönhetőek, hogy Dél-Korea és az Egyesült Államok elkezdte fokozni a hadgyakorlatokat és a katonai koordinációt, ami megijeszti Kimet. Ugyanakkor magabiztosabbnak is érzi magát, mivel
az orosz-ukrán háború miatt Észak-Korea közelebb került Oroszországhoz.
A CNN által megkérdezett szakértők szerint Dél-Korea ellenséges állammá való átminősítése lehetővé teszi Kim számára, hogy igazolja nukleáris és rakétaarzenáljának folyamatos növelését. A súlyos nemzetközi szankciók ellenére Kim az elmúlt években olyan fegyverek kifejlesztésére összpontosított, amelyekkel nemcsak Dél-Koreát és Japánt, hanem az Egyesült Államok területét is meg lehet támadni.
Egyes szakértők szerint Kim a lépéssel nem támadó, hanem inkább védekező pozíciót vett fel.
A diktátor ezt saját nyilvános nyilatkozataiban is jelezte, amikor a múlt hónapban azt mondta, hogy
az ország nem egy „megelőző támadásra” készül a fegyverkezéssel, hanem a „törvényes önvédelemre".
Öt amerikai tisztviselő nemrég azt nyilatkozta a CNN-nek: az Egyesült Államok nem látja annak a jelét, hogy Kim Dél-Korea elleni esetleges támadásra vagy nukleáris provokációra készülne.
Nyitókép: KCNA VIA KNS / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
„Néhányan még az észak-koreai tisztviselőket is bezárták egy szobába, és bántalmazták őket” – tudta meg a BBC.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
Több mint 50 millió ember lakóhelye van veszélyben, és nincs jele az enyhülésnek.
Le kellett állítani a létesítményt.
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
Az európai vezetőkkel szemben a kontinens választóinak több, mint kétharmada békepárti álláspontot képvisel.
„Februárban pedig ismét kifizettük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat” – fogalmazott a miniszter.
„A csavaros észjárású Joe abszolút katasztrófa! ” – reagált közösségi oldalán a republikánusok elnökjelöltje.
