A Nemzetközi Bíróság szerint Izraelnek mindent meg kell tennie, hogy megóvja azokat, akik el akarják pusztítani

Dél-Afrika decemberben a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) népirtás vádjával eljárást kezdeményezett Izrael ellen, amely keretében ideiglenes intézkedéseket is kérvényeztek – többek között azt, hogy a bíróság szólítsa fel Izraelt azonnali tűzszünetre. A bíróság dönthetett volna úgy, hogy kihajítja az ügyet a hágai Béke Palota egyik impozáns ablakán, de ezt nem tette meg. Január 26-án pénteken közölték döntéseiket az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatosan. A nagy bejelentésre Hágába utazott Dél-Afrika külügyminisztere, ezzel is jelezve, hogy magabiztosak a kimenetellel kapcsolatban. 

A bíróság amerikai elnökének Joan E. Donoghue-nak pénteken közel 45 percig tartott felolvasni a bíróság végzését. A bírák nagy többséggel úgy döntöttek, hogy a zsidó államnak meg kell tennie minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozza a népirtáshoz vezető cselekedeteket. Fontos azonban, hogy 

A bíróság többször hivatkozott olyan ENSZ tisztviselők és intézmények jelentéseire és megállapításaira, akiket a zsidó állam vezetése már korábban Izrael-ellenességgel vádolt. Idézték például Martin Griffiths-t, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának vezetőjét, akinek október 7-ével kapcsolatos megjegyzései miatt Izrael ősszel nem akart vízumot adni, bár végül engedélyezték az országba való belépését. De a bíróság hosszasan idézte UNRWA (az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala) tisztviselőit is. A zsidó állam a jelenlegi konfliktus alatt is több alkalommal mutatott be bizonyítékokat, hogy

(Az Egyesült Államok pénteken bejelentette, hogy ideiglenes felfüggeszti az ügynökség pénzelését.)

A bíróság elismerte ugyan október 7-e brutalitását, valamint a Gázában fogva tartott túszok elengedésének fontosságát, de félresöpörte Izraelnek azt az érvét, hogy a gázai palesztinok szenvedésért kizárólagosan a Hamász a felelős, amely saját lakosságát használja élő pajzsként. A felolvasott végzésben a bírók egyetlen alkalommal sem tértek ki a Hamász által alkalmazott taktikákra, az iskolák és kórházak alatt húzódó alagútrendszerre, amelynek építéséhez közvetetten az ENSZ szervei is hozzájárultak a gázaiaknak folyósított támogatásaikkal. 

Reakciók

A Hamász terrorszervezet méltatta a Nemzetközi Bíróság végzését. A Hamász egyik tisztviselője a Reutersnak úgy nyilatkozott, hogy ez fontos lépés volt Izrael nemzetközi izolációja felé. Irán és a palesztinok is üdvözölték a bíróság döntéseit – írta a Times of Israel. 

Az izraeli vezetők kemény szavakkal reagáltak. 

„Izrael elkötelezettsége a nemzetközi jog iránt rendíthetetlen. Ugyanilyen rendíthetetlen a mi szent elkötelezettségünk, hogy továbbra is megvédjük országunkat és népünket” – mondta Benjamin Netanjahu az interneten közzétett videóban.

„Az Izrael ellen felhozott népirtás vádja nemcsak hamis, hanem felháborító is, és a tisztességes embereknek mindenhol el kell utasítaniuk” – jelentette ki. Netanjahu hozzátette: „a végső győzelemig fognak harcolni.”

Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter azt nyilatkozta: nincs szükségük erkölcsi kioktatásra. 

hanem megtalálhatják a Hamász alagútjaiban Gázában, ahol 136 túsz van fogva tartva, és ahol azok bujkálnak, akik megölték a gyermekeinket” – mondta a védelmi miniszter.

Mit szól a nyugati világ?

A nyugati vezetők jelentős része már Dél-Afrika decemberi beadványának bejelentésekor kiálltak Izrael mellett és abszurdnak minősítették a vádakat. Szijjártó Péter külügyminiszter januárban Izraelben járt, ahol a Neokohn hírportálnak adott január 22-én megjelent interjúban így fogalmazott az Izrael elleni vádakról: „A Magyar Kormány álláspontját világossá tettük ebben az ügyben, hogy nonszensznek tartjuk az egész eljárást, ahogy világossá tettük azt is, hogy ez egy Izraellel szemben ellenséges lépés. A kiegyensúlyozottságtól nagyon messze van a felvetés körítése.”

A Times of Israel beszámolója szerint Izrael már decemberben vérvádnak minősítette Dél-Afrika állításait, miszerint a Gázai-övezet elleni hadművelete „genocídium” lenne. Különösen felháborította az izraeli közéletet az, hogy a dél-afrikai fél figyelmen kívül hagyta, hogy ezt a háborút nem Izrael kezdte, hanem azután reagált, hogy barbár támadás érte a határ menti településeinek a lakóit. Az ügyről korábban megjelent cikkünkben idéztük Tal Becker Izrael védelmét képviselő brit jogászt, aki a bírók előtti beszédében a következőt mondta: „A népirtás legfontosabb összetevője – a nép teljes vagy részleges elpusztításának szándéka – teljesen hiányzik. 

Ezt a jog előírásainak megfelelően teszi, még akkor is, amikor egy szívtelen ellenséggel áll szemben, aki elszántan éppen ezt az elkötelezettségét akarja felhasználni ellene.”

Az ENSZ intézményei közismertek Izrael-ellenességükről. A UN Watch nevű szervezet szerint 2023-ban 14 különböző alkalommal ítélte el az ENSZ Közgyűlés Izraelt, miközben a világ többi országa ellen összesen 7 elítélő nyilatkozatot fogadtak el (ebből kettő Oroszországot, egy Szíriát, egy Iránt, egy az Egyesült Államokat, egy pedig Észak-Koreát ítélte el). 

Az amerikai Kongresszus kétszáztíz tagja kedden nyílt levelet küldött Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, amelyben elítélték Dél-Afrikát, amiért „durván megalapozatlanul indított eljárást Izrael ellen a Nemzetközi Bíróságon (ICJ). (...) Dél-Afrika népirtás vádja Izrael ellen leleplezi, hogy Izrael ellenségei milyen messzire mennek el a zsidó állam démonizálására tett kísérleteikben” – írták a politikusok JNS portál szerint. 

Mi lesz most?

Az Európai Unió pénteken kijelentette, hogy elvárja Izraeltől és a Hamásztól, hogy teljes mértékben tartsák be a Nemzetközi Bíróság felszólításait.

„Arról volt szó, hogy az Izrael elleni globális szankciós mozgalom kap-e egy új, hatalmas bunkósbotot a zsidó állam ellen” – írta a Jerusalem Post hasábjain Yonah Jeremy Bob, aki megjegyezte: nem szabad elfelejteni, hogy az ICJ 2004-ben illegálisnak nyilvánította a ciszjordániai határkerítést, így elképzelhető volt egy hasonlóan Izrael-ellenes döntés. 

A Nemzetközi Bíróság 1946-ban azért jött létre, hogy elrendezze a nemzetek közötti vitákat. A bíróságnak az évek alatt akadtak komoly kritikusai, amelyek a mostani eljárással is valószínűleg megsokasodnak. Hiszen milyen bíróság az, amely egy olyan nemzet állítólagos „népirtó” cselekedeteit vizsgálja, amely közel nyolcvan éve folyamatosan a fennmaradásáért küzd, és amely ha nem nyerte volna meg a háborúit, már rég elpusztították volna ellenséges szomszédai. Azonban mivel mindig győzedelmeskedett, ezért megmaradt, mint nemzet, hogy aztán 2024-ben Hágában, idős ázsiai, európai, afrikai és amerikai bírák oktathassák ki arról, hogy miként óvja meg azt az ellenséget, amely már sokadszor az elpusztítására tört.  

Nyitókép: NurPhoto via AFP