A súlyos belpolitikai, gazdasági és humanitárius válsággal küzdő dél-amerikai ország helyzetét figyelemmel kísérve, az elmúlt években a 21. századi szocializmus bukásáról lehetett spekulálni, az elmúlt hónapok eseményei azonban arra engednek következtetni, hogy Venezuela megerősödve léphet ki az orosz-ukrán konfliktusból.
Noha az OPEC ország gazdasága fénykorában óriási hasznot húzott a virágzó kőolajiparból, a világ legnagyobb ismert olajkészleteit tudta kamatoztatni, valamit nagyon elrontott. Latin-Amerika egykoron leggazdagabb országát napjainkban hiperinfláció, élelmiszer- és gyógyszerhiány, magas munkanélküliség, a termelékenység romlása, a Maduro-rezsim elburjánzó autoritarizmusa és az emberi jogok folytonos megsértése bénítja.
A régió sajátos USA-ellenes érzelmeit felhasználva
Nicolás Maduro az Egyesült Államokat tette meg minden baj felelőséért.
A bűnbak ugyanis a 2018-as venezuelai elnökválasztások eredményét – demokratikus keretek hiányára és választási csalásra hivatkozva – megtagadta, majd Maduro hatalomból való kikényszerítésére tett törekvéseinek részeként egy sor szankciót vezetett be Caracasszal szemben. A szankciók elsősorban az olajexportot érintették.
Az embargó, tekintettel arra, hogy a külkereskedelmi szakítás előtt az Egyesült Államok volt a venezuelai nyersolaj fő vásárlója, a csaknem 90 százalékban olajexporttól függő gazdaság alól kihúzta a széket. Az USA „maximális” gazdasági nyomásgyakorlása – mint egyfajta intervenciós eszköz – a Fehér Ház jól ismert „világcsendőri” szerepének része.
Mindeközben a világ másik pontján, Oroszország – Venezuela legnagyobb szövetségese – 2022. február 24-én támadást indított Ukrajna ellen, mely lépésen a világ szakértői, döntéshozói is meghökkentek és aggodalmukat fejezték ki, míg Madurónak felcsillanhatott a szeme.
A Vlagyimir Putyin által felforgatott események ugyanis meglepően tovagyűrűző hatást gyakoroltak Venezuela kilátásaira.
Washington hidegháborúban gyökerező gondolata rögvest az volt, hogy Oroszország latin-amerikai szövetségesei komoly biztonsági fenyegetést jelenthetnek az orosz-ukrán konfliktus – akár harmadik világháború közeli – eszkalálódása esetén. Utóbbi elkerülése érdekében, valamint az orosz invázió elítélése és megfékezése céljából az Egyesült Államok és az európai államok részéről hamar napirendre kerültek a különböző szankciós politikák; az orosz gazdasági és pénzügyi ágazatok mellett az olaj- és gázexport elleni szankciók.