Kínai kémek suttognak az európai döntéshozók fülébe
Egyre több, Európában tevékenykedő kínai kémre derül fény, azonban nem egyszerű leleplezni őket. Peking pedig igencsak kreatív.
Washington mindent megtesz annak érdekében, hogy az Északi Áramlat-2 vezeték ne jelentsen fenyegetést Európára – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter csütörtökön.
Az amerikai diplomácia vezetője a külügyminisztérium 2021-es költségvetési terveit vázolta a szenátusi bizottságban, s beszámolt az amerikai külügyminisztérium eddigi munkájáról. Az Északi Áramlat-2 vezeték ügyére adott válaszát politikusi kérdésre reagálva fogalmazta meg. Mint mondta: az amerikai kormányzat szankciókkal és szankciós fenyegetésekkel próbálja elejét venni, hogy a Oroszország befejezze az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését. „Azt akarjuk, hogy Európának valódi, biztonságos és stabil energiaforrásai legyenek” – állította.
Az Északi Áramlat-2 gázvezeték a Balti-tengeren keresztül szállítana orosz gázt
Az Északi Áramlat-2 gázvezeték a Balti-tengeren keresztül szállítana orosz gázt az oroszországi Viborgból a keletnémet partoknál fekvő Greifswaldig, jórészt svéd, finn és dán vizek alatt húzódva. Mind az orosz, mind a német kormányzat elkötelezett az Ukrajnát és Fehéroroszországot elkerülő gázvezeték további bővítése mellett, s a csővezeték üzembe helyezését eredeti forgatókönyv szerint 2020 végére időzítették. Az amerikai álláspont szerint a vezeték eszköz Oroszország számára részben Ukrajna ellen, részben európai országok orosz gáztól függésének erősítésére.
Pompeo kifejtette: az amerikai külügyminisztérium arra figyelmeztetett orosz tisztségviselőket, hogy Moszkva fenyegetést jelent amerikaiakra és amerikai érdekekre a világ sok pontján. Elmondta, hogy az amerikai kormányzat Afganisztánban, Líbiában, Szíriában és Ukrajnában érzékel ilyen jellegű fenyegetést. Nem szólt azonban arról, hogy felvetette-e Moszkvának azoknak az oroszok által támogatott táliboknak az ügyét, akik a feltételezések szerint moszkvai anyagi támogatást élvezve támadtak amerikai katonákat afgán földön. Pompeo úgy fogalmazott: általában vitatta meg az Oroszország felől érkező fenyegetéseket Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
„A mi kormányzatunk a legkeményebb Oroszországgal szemben”
„A mi kormányzatunk a legkeményebb Oroszországgal szemben” – hangsúlyozta Pompeo, megjegyezve, hogy a Trump-kormányzat több lépést tett, köztük szankciókat is hozott az orosz dezinformációs kísérletek ellen, fellépett Moszkva európai energia-szállításai, továbbá az Ukrajnában és Georgiában tapasztalt „orosz agresszivitás” ellen. „Komolyan vesszük azt a fenyegetést is, hogy oroszok beavatkoznának a 2020-as amerikai választási folyamatba” – szögezte le.
A szenátusi meghallgatáson Mike Pompeo nagy teret szentelt Kínának. Úgy vélte, hogy változóban van az amerikai-kínai viszony, mert meglátása szerint az amerikai politika nemzetközi támogatást élvez. Megjegyezte: ugyanakkor aggodalommal töltötte el őt, hogy milyen sok ország viszonyult támogatóan a Hongkongban bevezetett új nemzetbiztonsági törvényhez. „Ma pőre valóságában látjuk a Kínai Kommunista Pártot: ez korunk fő fenyegetése” – fogalmazott.
„Erőteljes diplomáciánk segített a nemzetközi ébredésben a Kínai Kommunista Párt politikáját illetően” – fogalmazott, utalva arra, hogy több ország támogatja az amerikai kezdeményezést a Huawei kínai telekommunikációs óriás 5G-hálózatának elutasításában. A miniszter megállapította azt is, hogy Kína gazdasági ereje miatt nagyon nehéz szövetségeseket találni a nemzetközi diplomáciában.
(MTI)