Trump lehetséges alelnöke a magyar egyetemek közalapítványi fenntartásba helyezését méltatta
Ohio állam republikánus szenátora szerint az Egyesült Államokban az egyetemeket „baloldali alapítványok irányítják”, nem pedig az adófizetők.
Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön „nem tag megfigyelő állam” szintre emelte a világszervezetben Palesztina státusát. Magyarország tartózkodott a szavazáson, a határozat ellen szavazott viszont az Egyesült Államok, Izrael és Csehország is.
A Palesztina államiságát elismerő határozat mellett 138, ellene pedig 9 küldöttség szavazatott. Az ENSZ 41 tagállama – köztük Magyarország – tartózkodott a voksoláson. Az ellenszavazók között volt az Egyesült Államok, Kanada és Izrael; Európából egyedül Csehország tartozik ebbe a csoportba.
A világszervezet közgyűlése bő egy évvel azután szavazta meg a Vatikánéhoz hasonló megfigyelői állami státust a palesztinoknak, hogy kudarccal végződött Mahmúd Abbásznak, a Palesztin Hatóság elnökének arra irányuló kísérlete, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsával teljes jogú tagállamként ismertesse el az általa képviselt közösséget. A palesztinoknak így nem lesz ugyan szavazati joguk az ENSZ-ben, de az új, magasabb státusuk lehetővé teszi számukra, hogy részt vegyenek a világszervezet több szakosított szervezete, a többi között a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkájában.
Az ENSZ Közgyűlése pontosan 65 évvel ezelőtt, 1947. november 29-én szavazta meg, hogy a történelmi Palesztina területén egy arab és egy zsidó állam jöjjön létre. Az arab államok azonban elutasították a felosztást, és a rendezésről azóta sem született megállapodás. Abbász palesztin elnök a szavazás előtt arra kérte a világszervezet közgyűlését, hogy állítsa ki Palesztina „születési bizonyítványát”.
Ron Prosor, Izrael ENSZ-nagykövete a tanácskozáson megerősítette, hogy országa békében szeretne élni a palesztinokkal, de azt is bejelentette, hogy a palesztin államiságról szóló határozatot nem szavazza meg.
A voksolás után nyilatkozva Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a tartós rendezést célzó kétoldalú tárgyalások felújítására szólított fel. Hangot adott annak a véleményének, hogy a palesztinoknak joguk van saját, független államhoz, de Izraelnek is joga van ahhoz, hogy szomszédjaival békében és biztonságban éljen.
Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet a közgyűlés határozata után felszólította a feleket, hogy haladéktalanul újítsák fel béketárgyalásaikat. Mint mondta, az Egyesült Államok ezekhez segítséget fog nyújtani, de felszólított mindenkit a térségben, hogy tartózkodjon a további „provokatív cselekedetektől”. Rice szerint egyébként a közgyűlési határozat újabb akadályt gördített a béke útjába.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter csütörtökön „szerencsétlennek és kontraproduktívnak” nevezte a közgyűlés határozatát. „Világosan értésre adtuk, hogy csakis a felek, az palesztinok és az izraeliek közötti közvetlen tárgyalások vezethetnek el a békéhez, amelyet mindkét fél megérdemel” – mondta a külügyminiszter. Clinton szerint ez a két nép számára létrehozott két államot feltételez, egy életképes és független Palesztinát, amely békében és biztonságban él egymás mellett a zsidó és demokratikus Izraellel.