Elindult a Budapest Peace Forum második napja az MCC-ben, a nyitóbeszédet ezúttal Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tartotta.
A miniszter angol nyelvű előadása szerint változás áll be Magyarország finanszírozási szerkezetébe. Magyarországon alapvetően belülről finanszírozzák, de a külső finanszírozás is nagyon fontos, egyre fontosabb.
Az EU-s finanszírozás kevesebb, mint az FDI (külföldi közvetlentőke-befektetés) beáramlás,
az FDI így fontosabb, mint az EU-s befektetések.
Az EU-s forrásokat ráadásul a kormány osztja el, ami nem annyira hatékony, mint a privát döntések.
A magyar gazdaság egyike a legnyitottabb OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) gazdaságoknak, sorrendben a negyedik.
A magyar FDI-állomány dinamikusan nőtt, míg Lengyelország abszolút FDI-állománya volt a legmagasabb, 253 milliárd euró, Magyarország állománya 98 milliárd eurót tett ki, tehát van még tere a növekedésnek, noha persze a lengyel gazdaság nagyobb, tehát az eltérés normális.
Az FDI-beáramlás főleg az ipart jellemzi. Az ázsiai eredetű befektetés az FDI 23%-a, az USA része csökken, most már csak 10%. A német és EU-s befektetés vezet, de stagnál.
Az ázsiai befektetések magas aránya is igazolja a magyar kormány helyes álláspontját a keleti nyitás terén.
Jelenleg új megállapodásra van szükség az új és a létező FDI-befektetőkkel – szögezte le a miniszter.
Két fő módja van az FDI-beáramlás növelésének: az új tőke bevonzása és az újrabefektetés növelése.
A külföldi tulajdonú vállalatok 10 százalékos hozamot kapnak a Magyarországon befektetett tőkéjük után.
2014 óta az újrabefektetések fokozatosan meghaladják a megszavazott osztalékokat, ez a nemzetközi bizalom erős jele. Eközben a tőkekivonás mértéke is nőtt, de ez nem tendencia.
A kérdés: hogyan kapcsoljuk össze gazdaságunkat az FDI-gazdasággal?
Növelnünk kell az FDI multiplikátorhatását, ezt már megtettük, de még többet is tehetünk. Közös beruházásokra van szükségünk. Magyarországon teljes foglalkoztatottság van, így a FDI-t kutatásra és fejlesztésre (K+F) lehet költeni. A magyar K+F nem a legalacsonyabb a régióban, de magasabbnak kellene lennie. A K+F a GDP arányában 2010 óta növekszik.
Eközben a munkatermelékenység növekedésének folytatódnia kell.
A magyar gazdaság a híd, ami összeköt: nyugatot és keletet, de ipart és szolgáltatószektort, külföldit és hazait is
– zárta sorait a miniszter.
Nyitókép: MCC / Gyurkovits Tamás
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Két hét múlva a kormány kemény eszközökkel fog beavatkozni, ha az üzemanyag-kereskedők nem térnek vissza a régiós átlagárhoz – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter.
Az elmúlt időszakban elmérgesedett az osztrák vállalat és a magyar kormány viszonya.
Mint ismert, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán kormányzati beavatkozást fog kérni az üzemanyagárakba.
Másfél óráig küzdöttek a mentők az egyik horgász életéért, de se sajnos nem tudták megmenteni.
Szabó Bence és Furkó Kálmán a második lett szombaton a szegedi evezős Európa-bajnokságon a férfi könnyűsúlyú kormányos nélküli kettesek versenyszámában.
