Átmentett hálózat, csonka rendszerváltás – kerekasztal a félmúltról

„Történetek a XX. századból” címmel indított vitaestsorozatot a Magyar Nemzeti Múzeum a Nemzeti Emlékezet Bizottságával közösen. A programsorozat keretében az elmúlt évszázad egy-egy kiemelt korszakáról folytatnak eszmecserét a meghívott szakértők, miközben kapcsolódó emléktárgyakat és különleges fotódokumentációt is megtekinthet a közönség.

A sorozat első alkalmával a Nemzeti Múzeum második világháborús szerepe volt a középpontban, a második alkalommal Mindszenty hercegprímás hányatott sorsa és helytállása került fókuszba. A júniusi rendezvény „1989 ma már történelem” címmel zajlott, Gál Vilmossal, a Magyar Nemzeti Múzeum főmúzeológusával és Máthé Áron történésszel, a NEB elnökhelyettesével az MCC képviseletében jelen sorok írója beszélgetett.

Már az est címe is gondolatébresztő hatású volt, ugyanis Máthé Áron szerint a rendszerváltás időszaka, noha történészi korszakhatárokkal elméletben lezárható, a gyakorlatban máig ható, ma is zajló társadalmi folyamatokat jelent. Ahogy kifejtette, természetesen a közmegegyezés ismer kezdőpontokat, ilyen Monor vagy Lakitelek, és a vége is azonosítható az utolsó szovjet katona kivonásával, azonban 

Gál Vilmos hozzátette, hogy az ellenzéki értelmiségi találkozók mellett az 1988-as Duna Kör által szervezett, bős-nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás és az erdélyi falurombolással szembeni demonstráció is fontos mérföldkövek. Ezek a megmozdulások a pártpolitikán kívüliségük és össztársadalmi támogatottságuk miatt nehezen voltak megfoghatók a hatalom számára, és egyértelműen jelezték a diktatúra elbizonytalanodását.

Szó esett arról is, hogy a rendszerváltás gyors hullámverése egyik évről a másikra hozott radikális változásokat: 1988-ban még gumibotoztak a rendőrök március 15-én, '89-ben már erre nem volt felhatalmazásuk. A változásokat azonban nem érte meg ugyanúgy minden társadalmi szegmens, míg az elit hatalomátmentése ma már kikutatott, ténynek tekinthető jelenség, addig a többséget váratlanul érintette a korábbi fogódzók eltűnése. Gál Vilmos felidézte, hogy a mezőgazdaság privatizációjával és a nehézipar összezuhanásával 

amit a nyugati határok megnyitásának hurráoptimizmusa mellett szintén nem szabad elfelejteni.

A rendszerváltás utáni időkre is kitekintettek a beszélgetés résztvevői: Máthé Áron úgy fogalmazott, hogy a nyolcvanas években nem épült a kommunista vezetéssel szemben ellenelit, ami több más tényező mellett közrejátszott az MDF bukásában, és aminek hatásait ma is érezhetjük. Hasonlóképp vélekedett Gál Vilmos is, ahogy kifejtette, a kulturális szférában és az egyetemeken nem történt valódi rendszerváltás vagy csak csonkának nevezhető, hiszen a korábbi ideológiai műhelyek termelik újra magukat.

A NEB és a Magyar Nemzeti Múzeum sorozata ősszel folytatódik.

Fénykép: NEB Facebook-oldala