Szakszervezetet mindenkinek!

„Disznóság. Hiába az egyesülési jog, épp a legtöbbet fáradozó dolgozóknak nincs érdekképviseletük. A kormánytagok, ezek a szerencsétlen, kiszolgáltatott páriák, baj esetén semmiféle védelemre nem számíthatnak. Az is bolond, aki ilyen körülmények között miniszternek áll Magyarországon. Hát csoda, hogy máris van néhány jele a kontraszelekciónak?!

Nemcsak a szolidaritás miatt sürgetem a kormánytagok szakszervezetét. Cser Ágnes, az Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke ihletett meg. Felhívta az orvosokat, »ne harcra buzdítsanak«, hanem segítsék ki a kormányt. Ne ugráljanak, ne követeljék első helyen éppen segítőik: a szakalkalmazottak méltó bérezését. Inkább mondjanak le a saját fizetésemelésükről. Roppant szellemes ötlet, még ha az ápolók érdekében sztrájkról tárgyaló Független Egészségügyi Szakszervezet tiltakozott is ellene, hogy a szakma művelőit egymás ellen fordítva (na, kinek jó ez, hármat lehet találni) egymás rovására elégítsék ki jogos követeléseiket. Ahelyett, hogy jónéhány felesleges, vagy éppen káros kiadás, Vodafone, Fudan egyetem, akkumulátor- és fegyvergyártó középhatalommá válás, bődületes összegeiből csípjenek le.

Ne törődjünk a javaslatot ellenző szirénhangokkal! Azzal se, hogy az orvosok (ahogy az ápolók) fizetésemelése nélkül kiürül a szakma–szerte az országban összesen 6, azaz hat 30 év alatti háziorvos akad. Na mondd már, legfeljebb ők is elmennek.  

Micsoda szerencse: tudok az orvosoknál jobban kereső munkavállalói csoportot is. Speciel a miniszterekét. Arról nem tudok, hogy belőlük hiány fenyegetne. Ők tehát nyugodtan lemondhatnak a fizetésemelésről az ápolók javára. Nyilván habozás nélkül meg is tennék, ha volna szakszervezetük, mint Cser Ágnesnek.”

Fotó: Ficsor Márton