Olimpia buborékban, Kemény Dénes-interjú, negyedik hullám, Brüsszel vs Varsó – megjelent az új Mandiner!
2021. július 22. 11:01
Merre tart az olimpiai eszme, mi marad az olimpiai hangulatból nézők nélkül? A delta vírusvariánssal itt a negyedik hullám? Mit hoz az amerikaiak kivonulása Afganisztánból? Adóforradalom, Brüsszel vs lengyel alkotmánybíróság, EU-orosz szankciós párbaj; Tárkány Művek – itt az új Mandiner!
2021. július 22. 11:01
p
2
0
2
Mentés
Rövid lesz a nyár Nyugat-Európában: alig csengett le a koronavírus-járvány harmadik hulláma, két hónapra rá már aggasztó statisztikák jelzik, hogy itt a negyedik. Magyarországot a szakértők egyelőre nem féltik, a delta vírusvariáns mindenesetre átírja az európai nyitási forgatókönyvet. A külföldi és hazai helyzetnek jártunk utána a vezető anyagunkban.
Bár a megbetegedések száma látványosan nő, a fertőzöttek sokkal kisebb százaléka kerül kórházba, és jóval kevesebb az elhalálozás, mint korábban – áll a konklúzió. Az, hogy a negyedik hullám erős vagy gyenge lesz, elsősorban attól függ, hogy mekkora a lakosság átoltottsága.
„Ha lesz új hullám, akkor is csak hullámocska lesz”
– fogalmaz lapunknak Rusvai Miklós egyetemi tanár, víruskutató, aki ugyanakkor hozzáteszi, a nyugat-európai helyzet azt mutatja, hogy bármikor bekövetkezhet rosszabbodás.
Közélet
Balog Zoltán református püspök e heti publicisztikájában a hátrányos helyzetű családok számára életre hívott Bárka tábor misszióját hangsúlyozza a világjárvány sújtotta nehéz időkben. „Az immár negyedik éve szerveződő tábor nem egyszerűen szabadidő-eltöltés, hanem esély annak a világnak a megismerésére, amely nem válogat” – írja.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő eheti írásában az amerikai demokráciaexport kudarcát és annak végzetes következményeit elemzi.
Mit hoz az amerikaiak kivonulása Afganisztánból? Valóra válhat egy Iszlám Állam 2.0 rémálma?
– teszi fel a kérdést. Az amerikaiak a helyi kormányerők tájékoztatása nélkül egyetlen éjszaka alatt hagyták el bázisukat, rengeteg gépjárművet, fegyvert és lőszert hagyva maguk után; csak idő kérdése, mikor kerül mindez a tálibok kezére, figyelmeztet a szerző. „A washingtoni külpolitikának tudomásul kell vennie, hogy erővel, nyílt vagy hibrid háborús beavatkozással nem lehet célországokat átprogramozni” – állapítja meg a biztonságpolitikai szakértő.
Külföld
Adóforradalomra készül a világ: százharminc ország támogatja Joe Biden amerikai elnök globális minimumadótervét, amellyel az adóparadicsomokban eltűnő dollármilliárdokat szereznék vissza – írja külpolitikai szerzőnk, Kohán Mátyás. A kérdést körüljárva cikkében rámutat: a GDP-je 138 százalékáig eladósodott, 16 százalékos államháztartási hiánnyal küzdő
Egyesült Államok olyan mértékű pénzszórást jelentett be, mint a New Deal óta soha senki.
„Politikai prioritássá vált tehát, hogy az államkassza valahogyan visszakapja a covid brutális költségeit” – magyarázza az új adó ötletének eredetét. A világ hét legnagyobb gazdaságát tömörítő G7 csoport bejelentette, hogy támogatja a globális minimumadót, július 1-jére pedig már a világ GDP-jének bő 90 százalékát lefedő 130 ország a terv mögé állt.
Kaukázusi keringő című külpolitikai anyagunk a Dél-Kaukázus ingatag geopolitikai helyzetét veszi górcső alá. 2020. szeptember 27-én a nemzetközi közvélemény a kaukázusi háború híreire ébredt. A térséget a Szovjetunió felbomlás óta folyamatos feszültséget hordozó, rendezetlen területi és etnikai ellentétek miatt bizonytalan státuszú területek alkotják. A háború geopolitikailag jelentősen átrendezte az erőviszonyokat.
Oroszország tovább erősödött, Törökország ismét beszállt a geopolitikai versenybe,
miközben a karabahi háborút elvesztő Nikol Pasinján örmény miniszterelnök visszatért a hatalomba – állapítja meg Wagner Péter.
Precedens & Makronóm
Az Európai Unió Bíróságának döntésével szembeszálló lengyel alkotmánybíróságtovábbra is nemzeti hatáskörben tartja a bírók kinevezését - vajon ez már az unióból való kilépés előszobája? Precedens rovatunkban a lengyel alkotmánybíróság ítéletének hátterét jártuk körül.
Koltay András, az NKE rektora véleménycikkében pedig az UEFA magyarokat büntető friss ítéletét elemzi.
A gyűlölködésnek sokkal brutálisabb példái ismeretesek szerte Európában, mégis minket büntetnek a legsúlyosabban
– jelenti ki a szerző.
A magyarok is isszák a levét az EU és Oroszország közti szankciós párbajnak, amely a 2014-ben kirobbanó orosz–ukrán konfliktus következményeként máig érezteti hatását. Makronóm rovatunk cikke az európai országok mezőgazdaságainak exportveszteségét veszi számba: noha a szankciók az egész kontinensre kiterjedtek, a korlátozások a közép-európai gazdaságokat viselték meg leginkább, állapítja meg a szerző.
Sport
Merre tart az olimpiai eszme? Mi marad az olimpiai hangulatból nézők nélkül? Mire lesznek képesek versenyzőink buborékban? Lapunk sportrovatának vezetője, Csisztu Zsuzsa személyes hangú írásában e kérdéseket járja körül, miközben felidézi saját olimpiai élményeit. Aranyemberek című összeállításunkban pedig a magyar olimpiai aranyérmesek történetét tekintjük át, egészen Hajós Alfrédtől Hosszú Katinkáig.
Megszólalnak egykori olimpiai bajnokaink,
Kovács Katalin kajakozó, Csapó Gábor vízilabdás, Nagy Tímea vívó és a századik olimpiai arany birtokosa, Hegedűs Csaba birkózó.
Olimpiaváró lapszámunkban interjút olvashatnak még Kemény Dénessel, a kontinens-, világ és háromszoros olimpiai bajnok vízipóló-válogatott egykori szövetségi kapitányával, akit a legendás olimpiai aranyszériáról, a fociebéről és a tokiói esélyekről kérdeztük. „Nagy kérdés, miként lehet kibírni a három hét bezártságot, könnyen előfordulhat, hogy a játékosok begolyóznak” – mondja az egykori sikerkapitány a nézők nélküli ötkarikás játékokról. A magyar vízipóló válogatott esélyeiről szólva pedig így fogalmaz:
„Az a szép, hogy mindenkit meg tudunk verni, a baj viszont, hogy mindenki erős”
Minden idők legsikeresebb kapitánya az interjúban a tavaly elhunyt Benedek Tibor emlékét is felidézi:: „Tibit legtöbben az óriási akaratú küzdővel azonosítják, de számomra nemcsak ez jellemzi őt, hanem a mosolya, a hatalmas nevetései is”.
Élet
Élet rovatunkban Tárkány-Kovács Bálinttal, a nemrég újjáalakult Tárkány Művek cimbalmos alapítójával ismerkedhetnek meg. A modernizáció korszellem volt, és kifosztotta a tradícióban élő embereket – mondja a népzenész, aki Hamvas Béla szavaival élve „a szentség illatának” nevezi azt, ami a mai ember életéből elveszett.
„Mit lehet kezdeni azzal, hogy van tradíciónk, amitől el vagyunk idegenedve, és egy modern világban élünk, amely meg tőlünk van elidegenedve?”
– teszi fel a kérdést Tárkány-Kovács Bálint. A táncházmozgalomnak épp ez a titka, hogy találkozhatunk a tradícióban élő emberrel, és beleszippanthatunk ebbe a szentségbe – mutat rá Tárkány-Kovács, és hozzáteszi: akivel ez megtörténik, az örökre megváltozik.
Győrffy Ákos a húsz évvel ezelőtt mindössze harmincnégy évesen meghalt különös költő, Simon Balázs újonnan megjelent kötetét mutatja be, az e heti tárcánkat pedig a Mandiner publicistája, Leimeiszter Barnabás jegyzi. A lapot Névai Gábor olimpiás cikke zárja az Utolsó Figyelmeztetés rovatban.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Egy washingtoni agytröszt arról számol be, hogy több amerikai tagállam nekiment a gyermekekre veszélyes pornóiparnak. Erről és a think tankek világáról kérdeztük Pogrányi Lovas Miklóst, az Alapjogokért Központ vezető kutatóját.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.