Megtalálhatták a vérrögképződés okát az AstraZeneca vakcinájánál

A Research Square oldalán megjelent – egyelőre még nem lektorált – tanulmány szerint a vakcina egyik segédanyaga járulhat hozzá a vérrögképződés kialakulásához.

A kutatók szerint egy kétlépéses folyamat vezethet a trombózis kialakulásához a szervezetben. Az első fázisban az oltóanyag összetevői kapcsolatba kerülnek a vérlemezkékkel. A lemezkék ekkor aktiválódnak és kémiai jeleket küldenek szét a szervezetben, ami aztán az immunválasz erősödéséhez vezet.

Túlműködés

Bizonyos esetekben azonban a vérlemezkékből túl sok aktiválódik, így az immunrendszer lényegében „túltöltődik”. Ráadásul a jelzések az úgynevezett B-sejteket is működésbe hozzák, amelyek aztán a PF4 nevű vérlemezke faktor ellen kezdenek antitesteket képezni. Ezek az antitestek aztán megkötik a vérlemezkéket. Ez a többi oltásnál is előfordulhat, a probléma abban áll, hogy az AstraZeneca-oltásnak van egy segédanyaga, az EDTA, amely fokozza a kiserek áteresztőképességét.

Ezáltal a vérlemezkék és a köréjük gyűlt antitestek a véráramba is be tudnak kerülni. Itt aztán ezek – nagyon ritka esetben – akut gyulladásos folyamatokat indítanak be, és ezek vezetnek aztán a vérrögök képződéséhez.

A vérrögök kialakulását ugyanakkor gyors, célzott kezeléssel meg lehet akadályozni, egy idő után pedig az autoimmun-folyamat, amely azokat létrehozza, magától véget ér – állítják a kutatók. A kutatás vezetőjét, Andreas Greinachert megkérdezték arról is, hogy szerinte mivel lehetne biztonságosabbá tenni a vakcinát. Felvetette, hogy az EDTA kivonása és helyettesítése megoldhatná a problémát, de nem tudja, hogy erre van-e lehetősége a gyártónak. Az azonban nem világos, hogy a Johnson & Johnson vakcinájánál – amiben nincs EDTA – pontosan mi okozhatja a vérrögök kialakulását.

Miért a nők érintettek inkább?

Greinacher szerint az, hogy a trombózis inkább a nőket érintette, azzal magyarázhat, hogy az egészségügyi dolgozók többsége közülük kerül ki és az oltási kampányok elején ők voltak azok, akiket elsősorban az AstraZeneca-vakcinával beoltottak. Véleménye szerint szerepet játszhatnak a hormonok is, valamint az is, hogy a nők gyakran hajlamosabbak az autoimmun betegségekre.

Nyitókép: Matthias Bein / dpa-Zentralbild / AFP