A felnőtt népesség több mint 60 százaléka elhízott

A mozgásszegény életmód, a megnövekedett szénhidrát- és kalóriabevitel következtében drasztikusan nőtt az elhízás gyakorisága az elmúlt negyven évben Magyarországon – mondta a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) elnöke a szervezet XVI. kongresszusán pénteken Budapesten. Bedros J. Róbert előadásában hozzátette, a férfiak esetében 63 százalék, a nőknél 61 százalék az elhízottak aránya, az OECD-országokkal összehasonlítva Magyarországé volt a 3. legrosszabb hely egy 2014-es kimutatás szerint. 

A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója kiemelte, az elhízás az egész testre károsan hat, a testtömegindex (BMI) növekedésével a kísérő betegségek – például a magas vérnyomás, a cukorbetegség – kockázata is növekszik. Kiemelte, hogy 10 százalékos testsúlycsökkenéssel 30-50 százalékos vércukorszint-csökkenés érhető el, de 50 százalékkal csökkenthető a cukorbetegség kialakulásának kockázata is.

A társaság elnöke közölte, az elhízáshoz nagyban hozzájárul a mozgáshiányos életmód, az ülőmunka, a megnövekedett szénhidrátbevitel és az ételadagok növekedése. Az elhízás egy krónikus betegség, kezelése élethosszig tart, és ha a kezelés elmarad, a páciens visszahízik.

Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára a kétnapos kongresszus nyitó napján köszöntőjében a testmozgás, a mozgásszegény életmód elleni küzdelem és a megfelelő táplálkozás fontosságáról beszélt. Úgy vélte, hiába a szakmai polémia, ha a társadalomhoz nem jutnak el azok az üzenetek, amelyekkel megelőzhető az elhízás, hiszen itt az egyéni szerepvállalásnak fontos szerepe van.