Anyák agya – tényleg különböznek agyban a férfiak és a nők

2022. november 26. 16:30

A férfi- és a női agy működése nem egyforma. Nem közhelyes szólamokról vagy viccelődésekről van szó: tudományos vizsgálatok tárgya a különbségek feltárása – nemzetközi és hazai laboratóriumokban és kutatóintézetekben egyaránt.

2022. november 26. 16:30
null

Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban

 

„A biológiai nem jelentősen befolyásolja az agy és a viselkedés számos területét, beleértve az érzelmeket, a memóriát, a látást, a hallást, az arcok felismerésének agyi feldolgozását, a fájdalomérzékelést, a navigációt vagy éppen a stresszhormonok hatását az agyra” – szögezi le Vitéz-Cservenák Melinda, az ELTE TTK Biológiai Intézet Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport tudományos munkatársa a Természet Világa folyóiratban közölt kutatásismertetésében.

A múlt század tudományos felfogása az volt, hogy az agyi nemi különbségek kizárólag a nemi hormonokat és a szexuális viselkedés kérdéskörét érintik. Az utóbbi tíz-tizenöt évben az állatokon és embereken végzett kísérletek adataiból azonban kiderült, hogy korántsem ez a helyzet. Így például

a női nemi hormonoknak igen fontos szerepük van az érzelmek és a kognitív funkciók szabályozásában.

Számos kognitívnak nevezett agyterületen figyelhetők meg agyi különbségek a nemek között, ezért a legtöbb pszichiátriai és neurológiai rendellenesség megjelenésének a valószínűsége és a tünetei is különböznek a férfiak és a nők esetében. Sőt, jelentős bizonyítékok vannak ma már arra is, hogy a rend­ellenességek neurobiológiai alapja is különbözik, így kezelésükkor a beteg nemét is fontos figyelembe venni.

A biológiai nemet ugyanis nem csupán, sőt nem elsősorban a reproduktív rendszer, sokkal inkább az idegrendszer határozza meg.A nemi hormonoknak az agyra, illetve a viselkedésre kifejtett hatásai alapvetően organizációs és aktivációs típusúak lehetnek – ismerteti a kutató.

Ezek a hormonok meghatározó elemei már az anyaméhben lejátszódó nemi bevésődésnek, vagyis a fejlődő magzatban lezajló nemi imprintingnek. Már ekkor egy idegrendszeri mintázatot hoznak létre, amely később, a kamaszkor kezdetekor válik majd nyilvánvalóvá.

A nők és férfiak közötti különbségek egy része tehát a hormonoknak való anyaméhen belüli kitettségből ered,

amit évek múltán a pubertás alatti nemihormon-löketek aktiválnak.

A női nemi hormonokat – az ösztrogéneket, a progeszteront – a petefészek termeli, és mivel könnyen átjutnak a vér-agy gáton, bekerülnek az agyba. Az ezek „fogadására” alkalmas ösztrogén- és progeszteronreceptorok a szaporodást szabályozó agyterületek mellett megtalálhatók a kognitív funkciókat és az érzelmeket szabályozó agyterületeken is. (Így az emberi agyban a hipotalamuszban, az amigdalában, a hippokampuszban, a ventrális tegmentális területen és az agykéregben egyaránt.) Tehát mindezekre az agyterületekre és az általuk szabályozott folyamatokra hatásuk lehet a női nemi hormonoknak, illetve a hormonszintek megváltozásának.

Ennek tudható be például, hogy kísérletileg kimutatható: azoknak a pubertáskorú lányoknak, akiknek magasabb az ösztrogénszintjük, kisebb a kockázatvállalási hajlandóságuk.

A kockázatvállalás az agykutatók szerint ugyanis tipikusan nemi különbségeket mutat: a férfiak általában kockázatvállalóbbak, mint a nők.

Az ösztrogén szintjének, különösen bizonyos életszakaszokban, jelentős hatása lehet a nők mentális és lelkiállapotára. Az ösztrogén jótékony hatással van a szervezet szerotoninszintjére. A szerotonin­szint csökkenése viszont rossz kedélyállapothoz, hangulati ingadozásokhoz vezethet, aminek neurobiológiai következményei nagymértékben érinthetik a pszichiátriai zavarok általi sebezhetőséget. Amikor a nők olyan életszakaszokon mennek keresztül, ahol a nemi hormonok szintje hirtelen lecsökken 
– szülés után, menopauza idején –, akkor gyakrabban tapasztalhatnak súlyos hangulati ingadozásokat, és érzékenyebbek lehetnek olyan pszichiátriai rendellenességekre, mint a depresszió.

A szülés utáni hetekben a nők 50–70 százaléka panaszkodik fáradtságra, időnként elkeseredett, ingerlékeny, szomorú, ok nélkül elsírja magát, esetleg nem tud aludni – mutatta be e különösen fontos élethelyzetet a folyóiratban Dobolyi Árpád egyetemi tanár, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének vezetője. Mindezek a gyermek ellátása okozta megnövekedett terhekkel, stresszel magyarázhatók, és nem tekinthetők betegségnek.

Azonban az anyák tíz-tizenöt százalékánál súlyosabb tünetek jelennek meg: erős hangulatváltozás, dühkitörések, bűnösség és jelentéktelenség érzése, étvágytalanság, családtól való elfordulás, a babával való kommunikáció hiánya, rá nézve ártó gondolatok.

Ezek veszélyeztetik a nő egészségét, az anya-gyermek kapcsolatot és a gyermek felnevelésének minőségét,

ezért az édesanya kezelésre szorul – hasonlóan, mint a depressziós páciensek.

Mivel a depresszió kialakulásának veszélye több mint a tízszeresére nő a szülés utáni időszakban, felvetődik, hogy az anyasághoz való adaptáció agyi mechanizmusai siklanak félre, és járulhatnak hozzá a depresszió kialakulásához.

Ezeknek a mechanizmusoknak a megértése azért is fontos, mert a szülő-gyermek kapcsolat minősége ebben az érzékeny időszakban hatással lehet a gyermek fejlődésére. Érdekes módon nem elsősorban a fizikai vagy akár a szellemi fejlődés szenved csorbát, hanem ez az időszak a felnövő gyermek szociális kapcsolataira lehet a legnagyobb hatással.

Az ennek hátterében álló folyamatokat rágcsálómodellben tanulmányozták. Megállapítható volt, hogy az anyai gondoskodás mértéke – közvetve – hosszú távon befolyásolta egyes gének, így különösen a szociális kapcsolatokban fontos ösztrogén- és oxitocinreceptorok kifejeződésének a mértékét. 

 

Nyitókép: Shutterstock 

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kata56
2022. november 29. 10:23
Hm..most így.. 5-10 év múlva meg másként... Nem bízok már azekben a tudományos eredményekben. Inkább a tradíciókban.. Azok néhány milló évet magukban foglalnak..csak nem kéne hülyeségnek nyilvánítani őket..hanem megérteni és alkalmazni napjainkban... Az egy hatalmas ás átfogó tudásanyag..csak meg kéne érteni. És nem eldobni.
Akitlosz
2022. november 26. 17:56
Meglehetősen körülményesen fogalmazták meg, hogy legalább a kisgyereknek a szüleikre lenne szükségük és nem bölcsődére. Ennek hiánya rossz hatással van a személyiségfejlődésükre. Egyszer volt egy olyan cicám, akitől nagyon gyorsan meg akartak szabadulni, akiknél született, úgyhogy még bőven szopnia kellett volna és akart volna is. Nagyon hiányzott neki az anyja. Biztos vagyok benne, hogy emiatt igen harcias macska lett belőle nőstény létére. Terrorizálta a többi macskát, a nála nagyobbakat is, átjárt a szomszédokhoz azért, hogy felpofozza a kutyákat, emberekre is támadt, ha nem "csak egy macska" lett volna, akkor széttépte volna őket. Embernél sem lehet helyrehozni, ha az élete első három éve nehéz volt, ami életre szóló hatással lesz a személyiségére. Éppen szociális vonalon.
Magyarok Pásztora
2022. november 26. 16:55
Az a baj, hogy nem hiszik el az apródobrev komcsi-femcsi-libsi patkányok.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!