Az egyének, cégek, iskolák és kórházak teljesítményét ma kizárólag számokban mérjük. Az értékelési szenvedéllyel azonban olyan alapvető felelősségeket vezetünk ki mindennapi kultúránkból, mint a vezetői előrelátás, az ítélő- és döntésképesség.
2022. január 12. 15:05
p
1
0
0
Mentés
Mindennek a mértéke az ember – fogalmazott Prótagorasz görög filozófus. Mára azonban az ember egyúttal a legjobban mért dolog is lett: munkánk, egészségünk, közösségi aktivitásunk végtelen számszerűsítés tárgya. A 21. század varázsszava a civilizáció széles spektrumán, a tanulástól a reklámig, az egyéntől a vállalaton át az egyetemig a „mérhetőség” lett, aminek legfőbb célja a nagyobb termelékenység és a több pénz. A mérés nem ördögtől való – jelenkori fetisizálása azonban nem egyszerűen tévút, hanem társadalmi károkhoz vezet, véli Jerry Muller katolikus gazdaságtörténész. Szerinte ma a „mérés diktatúrájában” élünk, és olyan alapvető felelősségeket próbálunk elkerülni vele, mint a vezetői előrelátás, az ítélő- és döntésképesség.
Szerzőnk meggyőződése, hogy a mérés szilárdnak tűnő, ám sokszor megtévesztő tudáshoz vezet. Ennek fő oka, hogy minden mérési módszernél akad valamilyen eszköz, hogy kijátsszuk. Amikor tudjuk, hogy mérnek minket, képesek és hajlamosak vagyunk trükkökhöz folyamodni az eredmény befolyásolására. Csak egyetlen húsba vágó példa: azok a sebészek, akiknek a sikerességi arányát számszerűsítik, és a kórházi minősítéseket és bértáblákat ennek megfelelően határozzák meg, tudatosan elkerülik
a nehéz eseteket.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Hogy ki volt Tamáska Mária és mennyire hatott Kádár Jánosra? Vagy hogy ki volt igazából Kádár János és milyen volt a házassága? Ha nem is mindent, de sokat megtudhatunk.
A Spezia magyar válogatott labdarúgója újra játékba lendült, s lapunkkal tudatta: a németországi Európa-bajnokság után is Olaszországban szeretne maradni. Elárulta, mi motiválja a rekorddöntés mellett, s hogy látja a szerepét Marco Rossi csapatában.
Ocseretine elfoglalása azért volt fontos, mert így Oroszország átfogóbb offenzívát indíthat Ukrajna központi részei felé még az amerikai segélyszállítmányok megérkezte előtt.
p
2
0
11
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!