Az oltásellenesség republikánus műfaj?

Sorsszerű, hogy a Republikánus Párt szavazóinak jelentős része ódzkodik az oltástól? Hogy mennyire kétarcú az egyéni szabadság amerikai eszménye, jól megmutatja a – Joe Biden elnök által százmillió amerikai számára kötelezővé tett – covidoltással kapcsolatos vita. Hiszen tiszteletre méltó a konzervatív amerikai polgár régimódi ragaszkodása saját sorsának kovácsolásához, ám a krízishelyzetek megoldásának gátja is lehet a makacs individualizmus. Az amerikai jobboldal filozófiájának meghatározó vonulata az állam túlhatalmától való félelem, a kötelező oltásnál pedig nehéz elképzelni fizikailag drasztikusabb beavatkozást az egyén életébe. Érdemes azonban eljátszani a gondolattal, miként alakult volna a két nagy párt hozzáállása az oltáshoz, ha Donald Trump hatalmon marad. Az alelnökjelölti vita során éppen Kamala Harris pengetett oltásszkeptikus húrokat, mondván: ő nem bízna Trumpban, ha egy esetlegesen az elnökválasztás előtt engedélyezett vakcina felvételére sürgetné a lakosságot.

Való igaz, Trump minden erejével azon volt, hogy felgyorsítsa a tesztelési processzust, s a vakcinát aduászként vethesse be a kampányban. Végül nem tudta, s ezért a szerinte politikai szempontokat követő gyógyszergyártókat okolta. Alaptalanul? A Stat nevű egészségügyi lap számolt be arról a furcsaságról, hogy a Pfizer a választás előtti napokban felfüggesztette a tesztelési eljárást, és bár minden bizonnyal elég adat volt ahhoz, hogy a vakcina hatékonyságáról szóló közleményt már a választás előtti hétfőn kiadja, erre csak egy héttel később került sor. „Ha a végül Bidenre szavazók 0,16 százaléka átállt volna Trumphoz a vakcina­párti stratégia sikerét bizonyító bejelentés hatására, Trump megnyerte volna Pennsylvaniát, Georgiát és Arizonát, és 273 elektori szavazattal ő győzött volna a választáson” – vélekedik Steve Sailer jobbos újságíró.