Szabad akarat és mesterséges intelligencia

Egy svéd kozmológus szerint a 21. század végére a gépek teljesítménye minden területen lekörözi az emberét, és most dől el, hogy mindez ragyogó vagy tragikus jövőhöz vezet. Max Tegmark elméleti fizikus a világ legjobb egyetemének számító Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora, a bolygó egyik legbefolyásosabb tudósa. Elon Musk szupervállalkozóval és a Skype-alapító észt Jaan Tallinnnal közösen ő hozta létre az Élet Jövője Kutatóintézetet (Future of Life Institute). Személyes hitelét jelzi, hogy Élet 3.0 – Embernek lenni a mesterséges intelligencia korában című könyvéről Yuval Noah Harari írta az első recenziót.

Tegmark szerint a földi élet első szakaszában annak „hardvere” és „szoftvere” is organikusan fejlődött – ez volt a biológiai szakasz. A második, kulturális szakaszban a „hardver”, azaz az emberi test továbbra is fejlődött, a „szoftvert”, azaz az emberi intelligenciát azonban már mi magunk fejlesztettük például az olvasás, az írás, a számolás, a zene vagy éppen a humor eszközeivel. Most a harmadik, technológiai szakaszba lépünk – ez az a szint, ahol az intelligencia meghaladhatja az emberi test jelentette fizikai korlátokat.

Szerzőnk definíciója szerint az intelligencia annyit tesz, mint képesnek lenni komplex célok elérésére. Napjaink mesterséges intelligenciái még csak egy-egy feladat végrehajtására képesek, ám szerinte nem kérdés, hogy a közeli jövő elhozza az általános mesterséges intelligenciát (Artificial General Intelligence, azaz AGI). Ez az évszázad legfontosabb technológiája: fejlődése az egészségügytől a telekommunikációig számos területen hozzájárulhat egy minden korábbinál gazdagabb civilizációhoz – hatása az életünkre nagyobb lehet, mint a tűzé vagy az elektromosságé.