A nagy trauma növeli a későbbi szívbetegség kockázatát

2015-07-09 05:28:27
Romantikus regényekben még előfordult, hogy egy nőnek "megszakadt a szíve", s belehalt a fájdalomba. Manapság már nem hiszünk ilyesmiben, pedig egy amerikai kutatás szerint, melyet a Szívderítő oldalán olvashatunk, az erős szenvedés vagy a poszttraumatikus stressz akár évekkel később is lehet oka egy szív- és érrendszeri betegségnek, akár szívinfarktusnak is.

A poszttraumás stressz szindróma, azaz a pszichológiai értelemben traumatikus események után kialakuló szorongásos zavar nem tisztán pszichológiai probléma. Akár a testi betegségek kockázatát is növelheti – mondja a kutatócsoport vezetője, Dr. Jennifer A. Summer, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa. – Épp ezért azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik a poszttraumás stressz (PTSD) által veszélyeztetett betegeket kezelik, a szív– és érrendszeri betegségek kockázatára, valamint a poszttraumás stresszel küzdők életmódjára is oda kellene figyelniük – teszi hozzá a szakértő, aki azt is megjegyzi, hogy a PTSD pszichológiai kezelését ki kellene egészíteni a probléma hosszú távú egészségügyi kockázatainak elemzésével és kezelésével, vagyis össze kellene hangolni a pszichológiai és a fizikai kezelést. 

A Circulation című szaklap június 29-i számában közzétett, Nurses’ Health Study II. elnevezésű tanulmány során 2 évtizeden keresztül, közel 50000 nő egészségi állapotát figyelték meg. Ez idő alatt 548 szív- és érrendszeri problémáról, köztük 277 szívinfarktusról és 271 stroke-os esetről született feljegyzés. Miután az adatokat a kor, a családi kórtörténet és a gyermekkori tényezők szempontjából is megvizsgálták, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azoknak a nőknek, akik a PTSD négy vagy több tünetéről (pl. alvászavarok, dühkitörések, koncentrálási nehézség, sírási rohamok, nyomott hangulat) számoltak be, a szív– és érrendszeri betegségek 60 százalékkal nagyobb kockázatával kellett szembenézniük, mint azoknak, akik nem szenvedtek el traumatikus eseményeket. Azokat a nőket, akik traumatikus eseményeket szenvedtek el, de nem mutatták a PTSD tüneteit, szintén jobban fenyegették a szív- és érrendszeri betegségek, mint azokat, akik nem estek át ilyen eseményeken. 

Az egészségtelen szokások, például a mozgásszegény életmód és az elhízás, valamint az olyan orvosi kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás, vagy a hormonpótló terápia a PTSD tünetei és a szív– és érrendszeri kockázat közötti kapcsolat 47 százalékát, míg az elszenvedett traumás események, de nem kimutatható PTSD tünetek és a szív- és érrendszeri kockázat közötti kapcsolat 14 százalékát voltak magyarázták meg. Dr. Summer szerint nem újdonság, hogy a stressz növeli a szív– és érrendszeri betegségek kockázatát, a poszttraumás stressz pedig a stresszes betegségek egyfajta kvintesszenciájának tekinthető. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a PTSD kétszer olyan gyakori a nőknél, mint a férfiaknál.

Élete során várhatóan minden 10. nőnél fellép a poszttraumás stressz. Korábbi kutatások már utaltak rá, hogy a poszttraumás stresszel küzdők körében nagyobb a szív– és érrendszeri betegségek előfordulási aránya, az eddigi vizsgálatokat azonban férfiak körében végezték. Ez az első tanulmány, amely a nők körében is vizsgálja ezt az összefüggést. A kutatás eredményeire reflektálva Dr. Suzanne Steinbaum, a New York-i Lenox Hill Kórház női szív– és érrendszeri betegségekkel foglalkozó kutatója, és az American Heart Association szóvivője úgy vélte, hogy ez a tanulmány egy újabb mérföldkő azoknak a vizsgálatoknak a sorában, amelyek az érzelmeknek a szívre, elsősorban a női szívre gyakorolt hatását vizsgálják.

Dr. Steinbaum szerint ismert tény, hogy a szorongás és a depresszió növeli a nők szív–és érrendszeri kockázatát, így amikor az orvos nem beszél a betegével annak esetleges traumatikus tapasztalatairól, fontos dolgot hagy figyelmen kívül. A PTSD kezelése nemcsak a szívbetegségek megelőzése miatt, hanem a probléma komplex gyógyítása miatt is fontos.

 

*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta