Már a migréntől való félelem is kiválthat rohamot?

2015-02-20 15:21:29
A migrénről még mindig sok téveszme kering a betegségben nem szenvedők között. Sokan azt hiszik, egyszerűen erős fejfájásról van szó, amelyet hisztériás nők eltúloznak, hogy több figyelem jusson rájuk. Ebből mindössze annyi igaz, hogy a gyengébb nem tagjai nagyobb százalékban szenvednek tőle, de férfiaknál is okozhat panaszokat.

Mindenesetre a gyakran elviselhetetlen, lüktető fájdalommal járó, az esetek többségében hang-és fényérzékenységgel kísért, hányingerrel, hányással is súlyosbított betegséget eddig gyógyítani nem sikerült, tüneteit megelőzni és enyhíteni leheti. Vizsgálata már csak azért is fontos, mert nem ritka állapotról van szó: hazánkban több mint egymillió ember szenved tőle! Éppen ezért érdemes odafigyelni a Semmelweis Egyetem kutatására, melyről az MTI számolt be. A migrén kialakulásához vezető genetikai tényezőket, valamint a migrén és a stressz összefüggéseit vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program keretében alakult új kutatócsoport a Semmelweis Egyetemen. A szakemberek elsősorban arra fókuszálnak, hogy mely faktorok váltják ki a migrénes roham visszatérését. Hipotézisük szerint genetikai tényezők befolyásolják, hogy miként reagál valaki olyan külső környezeti hatásokra – például a stresszre –, amelyek migrénhez vezetnek –olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján elérhető közleményben.

Feltételezéseink szerint az agykéregnek, különösen a homloklebenyi résznek, vannak olyan szabályozó területei, melyek migréneseknél kevésbé hatékonyan működnek, így a szorongás, illetve a fokozott stresszválasz, valamint a fájdalom kialakulásáért felelős agyi területek nincsenek megfelelő kontroll alatt” – idézi a honlap a kutatócsoportot vezető Juhász Gabriellát, a GYTK Gyógyszerhatástani Intézetének docensét. A szakember szerint a stresszt szélesebb értelemben vizsgálják, így például a munkahelyi és a hétköznapi stresszhelyzetek mellett a fájdalom visszatérésétől való félelem is kulcsfontosságú lehet. A vizsgálatokba a tervek szerint száz önként vállalkozót vonnak be: ötven migrénest és kontrollcsoportként ötven egészséges személyt. Az MTI válaszára Juhász Gabriella elmondta, hogy az önkéntes résztvevők előzetes vizsgálatai már megkezdődtek: egy beszélgetés, majd egy részletes kivizsgálás alapján döntik el, hogy a jelentkező alkalmas-e a kutatásra.
 Ennek részeként a szakemberek egyebek közt funkcionális MR segítségével képeket készítenek az agyról, miközben különböző behatások érik az alanyt, például félelmet kifejező arcot mutatnak neki, vagy fájdalommal fenyegető helyzetet szimulálnak. A vizsgálatok során látható lesz, hogy az egyes külső behatásokra mely agyi terület aktivitása milyen mértékben változott, és különbözött-e ez a migrénesek és a kontrollcsoport esetén.


A kutatási program másik része arra keresi a választ, hogy a stresszoldó módszerek, úgy mint az autogén tréning megtanulása, hogyan hat az agy működésére. A stresszoldó relaxációs módszert elsajátító és alkalmazó migrénes betegek ugyanis arról számolnak be, hogy ritkábban fáj a fejük és kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükségük.
 A stressz és a migrén összefüggéséről rendszerint a betegek is beszámolnak saját tapasztalataik alapján – olvasható az egyetem honlapján. Érdekesség, hogy legtöbbször nem a stresszhelyzetben jön a roham, hanem a stresszhatás lecsengését követően. Gyakori, hogy a hétköznapi stressz okozta migrén a hét végén alakul ki. Az MTA-SE-NAP B Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport a Nemzeti Agykutatási Program B alprogramja keretében alakult meg.

 

*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta